A rendkívüli biztonsági intézkedések nyomán tegnapra erőddé változott Taormina: még a helybéliek is csak külön engedéllyel mehettek haza, és a gyerekek is nyakban viselhető belépőkártyát kaptak. Ezt nemcsak Donald Trump amerikai elnök jelenlétével indokolták, hanem a hasonló alkalmakkor már megszokott globalizációellenes tüntetésekkel is. 2001-ben a genovai – akkor még Oroszországgal közös – G8-csúcson a zavargások következtében egy személy meghalt, hatszázan megsebesültek. A G7-ek ellenzői szerint a nagy országoknak nincs felhatalmazásuk arra, hogy az egész világnak hozzanak döntéseket. A Greenpeace aktivistái most a New York-i Szabadság-szobor egy négyméteres, mentőmellényes mását emelték a tengerparton, emlékeztetve a vezetőket a Földközi-tengeren átkelő migránsok sorsára, írták a hírügynökségek.
A záróközlemény tegnapi, előzetes tervezete reagál a hétfői, manchesteri merényletre, és sürgeti a nemzetközi terrorizmus, így az Iszlám Állam elleni közös fellépést. Egyben megerősíti „az egyes államok szuverén jogát saját határaik ellenőrzésében, a migráció korlátainak világos meghatározásával, nemzeti biztonságuk és gazdasági jólétük érdekében”. Mindenesetre árulkodó, hogy a kommünikét 22 oldallal rövidebbnek szánják a tavalyihoz képest, mivel Trump elnökké választásával több kérdésben kisebb az esély az egyetértésre. Ez be is igazolódott: német kormányszóvivők tegnap több ponton is szembehelyezkedtek az amerikai állásponttal. Így azzal, hogy Washington – mellőzve az EU közös kereskedelempolitikáját – elképzelhetőnek tartja kétoldalú gazdasági megállapodások megkötését az EU-tagokkal. Berlin azzal is szembeszállt, hogy az éghajlatvédelmi erőfeszítések visszafognák a gazdasági növekedést. Trump várhatóan a csúcs után dönti el, kivonul-e a 2015-ös globális klímamegállapodásból.
Végül a német kormányszóvivő se nem jó, se nem rossznak nevezte, hogy országának kereskedelmi többlete halmozódott fel az Egyesült Államokkal szemben. Előzőleg ugyanis Donald Trump médiaértesülések szerint élesen bírálta emiatt a németeket. – A németek rosszak, nagyon rosszak. Nézzék ezt a sok millió autót, amelyet az Egyesült Államokban eladnak. Ennek véget vetünk – mondta az elnök, amikor még Brüsszelben Jean-Claude Juncker európai bizottsági és Donald Tusk európai tanácsi elnökkel, zárt ajtók mögött tárgyalt. Juncker megerősítette ezt, de hangsúlyozta: az ominózus kifejezést a média egy része helytelenül, gonosznak fordította, és ezért – tévesen – sértő értelmet nyert. Tusk indulatosan reagált: „Nem leszek része ennek az új politikai kultúrának, amely állandóan azt figyeli, hol tehet keresztbe a másiknak. A diplomáciának szakértői légkörre, nem pedig tapintatlan diplomatákra van szüksége. Fent kell tartani az egységet a szabályokon alapuló nemzetközi rend védelme érdekében.”
Nem Malloch lesz Trump EU-nagykövete
A korábbi hírek ellenére Washingtonban soha nem merült fel, hogy az euroszkeptikus Ted Malloch lehet Donald Trump elnök európai uniós nagykövetjelöltje – jelentette tegnap egybehangzóan több sajtóorgánum amerikai forrásokra hivatkozva. Az erőteljes unióellenes állásfoglalásairól ismert közgazdász korábban többször maga mondta: Trump őt készül kinevezni a képviselet élére. Malloch korábban a Szovjetunióhoz is hasonlította az EU-t, és sürgette, bocsássák népszavazásra az uniós tagság kérdését minden tagországban. Az Európai Parlament több frakciója is szorgalmazta: amennyiben az Egyesült Államok valóban Mallochot jelöli a posztra, akadályozzák meg az akkreditálását. Ez példátlan lépés lett volna.