Informális találkozót tartottak tegnap Amszterdamban az uniós belügyminiszterek, hogy megvitassák a schengeni belső határok ideiglenes visszaállításának következményeit; a megbeszélés során több politikus megkérdőjelezte Görögország helyét a schengeni övezetben. Jan Jambon belga belügyminiszter szerint a rendszer működésének alapfeltétele az uniós külső határok megfelelő ellenőrzése, és mivel Görögország ezt nem teljesíti, górcső alá kell venni a helyzetet. Jannisz Muzalasz görög bevándorlási miniszter hazugságnak nevezte és visszautasította az állítólagos tétlensége miatt Athént ért bírálatokat. Muzalasz szerint éppen az uniós tagállamok nem tesznek eleget a menekültek EU-n belüli áttelepítésére vonatkozó vállalásaiknak. – Görögországban van szükségünk a Frontexre – emelte ki Muzalasz, hozzátéve, hogy szükségük van további erőforrásokra a migránsválság kezeléséhez.
Közben napvilágot látott, hogy a walesi Cardiffban a menedékkérőket színes karszalagok viselésére kötelezték. – Ez tisztán diszkrimináció. Ha nincs karszalagunk, nem kapunk ételt. Azt éreztetik velünk, hogy másodrendű emberek vagyunk – mondta egy szudáni emberi jogi aktivista. A cardiffi menekülttábor munkatársa ugyanakkor elmondta, hogy a megnövekedett létszám miatt az újonnan érkezők nem heti juttatást kapnak, hanem napi három étkezésben részesülnek, amennyiben felmutatják az arra jogosító karszalagot. Közben a belgák is új lépést tettek: a bevándorló férfiak uszodából való kitiltására tett javaslatot Koksijde város polgármestere. Marc Vanden Bussche azután döntött az intézkedésről, hogy rendőrt kellett hívni, mert egy iraki férfi inzultált egy csúszdázó 11 éves kislányt. Hasonló intézkedést hozott a németországi Észak-Rajna–Vesztfália tartományban található Bornheim városvezetése is január közepén az uszodában előforduló molesztálások miatt.
Tegnap az Európai Parlament illetékes bizottsága meghallgatást tartott a dán hatóságok részvételével az új dán menekültügyi törvényről. Az új szabályozás ugyanis feljogosítja a hatóságokat, hogy elkobozzák a menedékstátust kérelmezők értékeit az elszállásolás fejében. Hasonló szabályozás él egyébként Svájcban és Németországban is. A német jogszabályok szerint a menedékkérők csak akkor igényelhetnek segítséget, ha már mindenük elfogyott, írta a Bild. Azonban csak két tartományban, Bajorországban és Baden-Württembergben érvényesítik ezt a szövetségi szintű szabályt, ahol a hatóságok 750 eurós, illetve 350 eurós értékhatár felett minden készpénzt és értéktárgyat elvehetnek a menedékkérőktől.
Európai merényletekre számít az Europol
A párizsihoz hasonló merényletekre számít az európai rendőri együttműködési szervezet (Europol). A szervezet vezetője tegnap ismertette friss helyzetértékelését, mely szerint a főként Irakban és Szíriában tevékenykedő Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet új harci képességekre tett szert, és az Európai Unió tagállamaiban készül támadásokat végrehajtani, elsősorban Franciaországban. Szakértők szerint főleg úgynevezett mumbai stílusú támadásokra kell készülni, amelyek „könnyű célpontok” ellen irányulnak. „Természetesen a tagállami hatóságok mindegyike azon dolgozik, hogy ezeket megakadályozza” – emelte ki Rob Wainwright. Ennek érdekében Hágában megkezdte működését a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja (ECTC), amelynek fő feladata a tagállami hatóságok közötti együttműködés fokozása, valamint a terrorista harcosok, a terrorizmus finanszírozása, a szélsőséges online tartalmak, illetve a lőfegyverek tiltott kereskedelme elleni tagállami fellépések támogatása lesz.
Közben videót tett közzé az Iszlám Állam a párizsi merényletek elkövetőiről. A kilenc dzsihadista a terrortámadást megelőzően rögzített felvételen egy sivatagi helyszínen látható, túszok lefejezése és lelövése, valamint más kegyetlenkedések közben. A Nyugat-ellenes üzeneteket tartalmazó videón a férfiakat „oroszlánoknak” nevezik, akik „térdre kényszerítik” Franciaországot. A felvételen látható egy bejátszás David Cameron brit miniszterelnökről is a párizsi eseményeket követő részvétnyilvánítás közben. „Bárki is áll a hitetlenek soraiban, kardunk célba veszi” – szól a szöveg. Az indiai látogatáson tartózkodó Francois Hollande francia elnök úgy reagált a videóra, hogy hazája nem ijed meg semmitől, és nem bizonytalanodik el abban, hogy mit kell tennie a terrorizmus ellen.