Az Európai Unió szerdán az olaszországi Triesztben nyújtott segítő kezet a nyugat-balkáni államoknak: az országok vezetői a német Angela Merkellel ,a francia Emmanuel Macronnal és az olasz Paolo Gentilonival kiegészülve rendezték meg éves találkozójukat, ahol ismét a regionális együttműködés jelentősége és az uniós integráció lehetősége kapta a főszerepet. A csúccsal kapcsolatban a Politico hírportál már előre leszögezte: a Nyugat-Balkán nyerőpozícióban várhatja a találkozót, hiszen a konfliktusok többsége már a múlté.
Mint írják, a Szerbia és Koszovó közötti ellentétek csitulni látszanak, a Zoran Zaev vezette Macedónia lassan rendezi a névvitáját Görögországgal, Montenegró pedig nemrég hivatalosan is a NATO tagja lett. Ha ez nem lenne elég, a brüsszeli hírportál azt állítja: a vezető politikusok megfelelő emlékeztetőt kaptak a régió nyugalmának jelentőségére, hiszen a trieszti találkozót megelőzően tisztelegtek a srebrenicai mészárlás áldozatai előtt.
Bár a csúcs minden bizonnyal csak kis lépést jelent a Nyugat-Balkán stabilitása szempontjából, a résztvevők a terveknek megfelelően lefektették egy közös gazdasági térség alapjait. Az Európai Unió segítségével hamarosan hat nyugat-balkáni állam húszmillió lakosa kereskedhet azonos szabályok alapján. Johannes Hahn szomszédságpolitikáért felelős osztrák biztos az ötlettel kapcsolatban elmondta: nem valószínű, hogy a kereskedelmi övezet hirtelen állások tízezreit teremti majd meg, de mindenképpen kulcsfontosságú a térség uniós integrációja szempontjából.
A szóban forgó balkáni államok egyébként már régóta a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) tagjai, és az áruforgalmuk csaknem 80 százalékát uniós államokkal bonyolítják, ennek ellenére továbbra is gyakoriak a kereskedelmi korlátok.
A térségben élő elemzők többsége potenciális buktatókra figyelmeztet. Mint mondják, a kereskedelmi térség nem fogja egykönnyen felszámolni a mélyen gyökerező korrupciót és a néhol meglehetősen foghíjas jogállamiságot.
– Nem arról van szó, hogy maga a kereskedelem okozna problémát, de egyszerűen nincs mivel üzletelnünk – teszi hozzá Besa Shahini, Koszovóban élő kutató. Természetesen politikai akadályok is gördülhetnek az együttműködés elé. Szerdán épp a horvát–szlovén határvita ügye jutott újabb mélypontra.
A két ország miniszterelnökeinek ljubljanai találkozóján Horvátország ismét jelezte: nem tekinti kötelező érvényűnek a hágai nemzetközi döntőbíróság Pirani-öbölről szóló határozatát és nem áll szándékában eleget tenni az abban foglaltaknak.