Belátható időn belül Európának fel kell tennie néhány kérdést önmagának – mondta lapunknak Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő szerint meg kell vizsgálni, hogy a merényleteket első generációs bevándorlók követték-e el. Ha igen, az európai titkosszolgálatok vezetőinek igazuk volt, mert ők az első perctől kezdve azt mondták, nem lehet tudni, hány terrorista van a migránsok között. Ha Európában élő második, harmadik, negyedik generációs bevándorlók az elkövetők, ez azt jelenti, hogy megbukott az európai integrációs politika, hiszen bebizonyosodott, hogy a migránsok két generációval az érkezésük után sem lettek jó európaiak – emelte ki Nógrádi. Noha a pápa azt mondta, hogy ez már a harmadik világháború kezdete, a Nyugat szemlátomást nem így gondolja, a NATO „csak” szolidaritásáról biztosította Franciaországot, de semmi többet nem jelentett be. Vagyis az észak-atlanti szövetségben senki nem gondolja úgy, hogy az ötödik cikkely értelmében Franciaországot támadás érte volna – mondta a szakértő. A francia államfő azt üzente, mostantól még hevesebben bombázzák majd az Iszlám Államot, de Nógrádi György szerint a szervezetet csak egy szárazföldi katonai offenzíva tudná szétzúzni. A jövő szempontjából a lényeg Nógrádi György szerint három kérdésben összegezhető: Európa leállítja-e a migránsokat, lezárja-e a görög határt és küld-e szárazföldi erőt az Iszlám Állam ellen.
Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő szerint továbbra is a leglényegesebb kérdés, hogy megállítható-e a migránsáradat, hiszen bebizonyosodott, hogy a párizsi merényletek két elkövetője is a balkáni menekültútvonalon keresztül, a bevándorlók közé rejtőzve érkezett Nyugat-Európába. – Azokkal szemben tehetetlenek vagyunk, akik már „házon belül” vannak, hiszen nem lehet minden migráns mellé rendőrt állítani. A szakértő Ferenc pápa szavait úgy értelmezte: ha nem is tört ki a harmadik világháború, kétségtelenül egyfajta vallásháború folyik a világban, amelyben Európa „nem áll nyerésre”. Spöttle szerint az EU első reakciója valószínűleg az Iszlám Állam fokozott bombázása lesz, ami nem teljesen hatástalan – nemrég így sikerült megölni a szervezet két fontos vezetőjét, egy harmadikat pedig megsebesíteni –, mégis egy szárazföldi expedíció lenne a megfelelő katonai válasz.
Még több merényletre kell készülni Európában, mert a terroristák számára is világos, hogy a kontinens nem elég felkészült, hogy elhárítsa a támadásokat – mondta Gyarmati István. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: nehéz megjósolni, hogy pontosan hol csapnak le legközelebb a terroristák, de „az biztos, hogy próbálkozni fognak”.
Európai és hazai szinten is újra kell gondolni a titkosszolgálati munka szabályozását, ahogyan ezt az Egyesült Államok is tette a 2001. szeptember 11-én végrehajtott terrortámadások után. Ezzel együtt a hatékonyság érdekében érdemes lenne elgondolkodni a magyarországi titkosszolgálati struktúra racionalizálásán – fogalmazott lapunk kérdésére Horváth József, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok korábbi helyettes vezetője. A vezérőrnagy szerint az országoknak többet kell áldozniuk arra, hogy a szolgálatoknak nagyobb kapacitás álljon a rendelkezésére humán és technikai téren egyaránt. – Új, ezen a területen jól képzett szakembereket nem lehet a „fogasról leakasztani”, ezért haladéktalanul meg kell kezdeni azoknak a fiataloknak a képzését, akik néhány éven belül megkezdhetik munkájukat a terrorelhárítás terén, továbbá nagy hangsúlyt kell fektetni a jelenleg állományban lévő titkosszolgálati munkatársak továbbképzésére is – jelentette ki a tábornok.