Viharos hangulatban telt az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos találkozója. Hiába volt cél az európai egység megerősítése, végül számos állam elégedetlenül távozott Brüsszelből. Lengyelország – példátlan módon – az uniós csúcs záródokumentumát sem fogadta el, így az Európai Tanács honlapján úgy tájékoztatott: a huszonhét uniós tagállam támogatásával elfogadott zárónyilatkozat a konszenzus hiányában nem tekinthető az Európai Tanács mint intézmény hivatalos dokumentumának.
Beata Szydlo lengyel kormányfő Donald Tusk tanácsi elnök újraválasztása miatt döntött a bojkott mellett, a találkozó után pedig leszögezte: minden országnak joga van blokkolni az uniós csúcstalálkozó zárónyilatkozatának elfogadását, „mi kihasználjuk ezt a jogunkat”. Az európai sajtó szinte egyhangúan diplomáciai öngyilkosságként értékelte Varsó lépését, de Lengyelországot is megosztotta a Tusk-kérdés. A Rzeczpospolita című kormánykritikus lap szerint az Európai Tanács elnökének újraválasztása „szinte teljesen semlegesíti Varsó erejét az európai partnerekkel szemben”, míg a Do Rzeczy című konzervatív hetilap kommentárja szerint maga az ötlet, hogy Varsó ne támogassa Tusk jelöltségét, „ügyes politikai húzás” volt.
A csúcstalálkozó után Orbán Viktor magyar miniszterelnök közölte: Donald Tusk újraválasztása az Európai Tanács élére Magyarország számára Európa működőképességéről szólt, nem pedig egyik vagy másik tagállamról. A kormányfő megismételte a korábban is hangoztatott érvet, miszerint tudomásul kell venni, hogy az európai politika pártpolitikai alapon működik, márpedig a magyar kormányzó pártok – a kereszténydemokraták és a Fidesz is – az Európai Néppárthoz tartoznak, ezért annak egyetlen jelöltjét támogatta Magyarország.
Orbán természetesen az új magyar migrációs jogszabályra is kitért, mint fogalmazott, a tagállami vezetők nem emeltek kifogást az új magyar szabályozás ellen, hiszen a jogszabály megegyezik azokkal a javaslatokkal, amelyeket Németország és Ausztria is sürgetett. Kijelentette: siker, hogy a tagállamok vezetői megértették a magyar szabályozást. – A migránsok idegenrendészeti őrizetbe vétele nem egyenlő a fogva tartással, ugyanis aki nem akarja megvárni ügye lezárását, az Szerbia irányába távozhat ezekből a központokból – fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor a bevándorlók sérülései kapcsán kijelentette: nem ismert egyetlen olyan eset sem, amely Magyarország területén történt volna. Az ilyen jellegű, feltárt esetek mindegyike Szerbia területén fordult elő. Mint mondta, megvédi a rendőröket és a katonákat, „akiknek az a dolguk, hogy megvédjenek bennünket”, a lehető legnagyobb szigorral és jól végezzék a feladatukat. Közölte továbbá, hogy hazánk egy monitorozó, nyomkövető bizottságot állít fel annak figyelésére, hogy romlik-e a magyarok helyzete Ausztriában az ott tervezett jogszabályváltozások hatására. Az intézkedés kapcsán hangsúlyozta: ha Magyarország romlást tapasztal az Ausztriában dolgozó magyarok helyzetében, „ezzel arányos helyzet fog bekövetkezni” a másik oldalon is.
A brüsszeli szempontból felemásra sikerült találkozó után máris nekiláttak a római szerződés aláírásának 60. évfordulójára időzített római csúcs előkészítésének. Angela Merkel szerint az EU az olasz fővárosban meg fogja erősíteni „egységét a sokszínűségben”. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök hasonlóképp optimista. A luxemburgi politikus a tervezett többsebességes Európa koncepciójáról kijelentette: ez nem jelentené azt, hogy új „vasfüggöny” ereszkedik le Európa nyugati és keleti fele között.
Ezzel szemben Varsó újfent jelezte: Lengyelország sohasem fog beleegyezni a kétsebességes Európába.
Nincs menekültválság
– Kijelentettük és megismételjük, az illegális bevándorlóknak nem szabad belépniük Magyarországra – fogalmazott Szijjártó Péter a Corriere della Sera olasz napilapnak nyilatkozva. A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint a problémát az okozza, hogy az Európai Unió vezetői gyakran aggódnak, de azután ujjukat sem mozdítják, miközben az unióba érkezők többsége nem menekült, hanem gazdasági migráns. Mint mondta, nincsen menekültválság, az érkezőknek csak kis része menekült, a többiek gazdasági bevándorlók. – Az embereket arra bátorító politika, hogy jöjjenek Európába, ellentétes az unió érdekeivel. A migránsokat a helyszínen kell segíteni, mielőtt útra kelnének – szögezte le.