A rakéta, akárcsak a korábbi, augusztus 29-én kilőtt, 770 kilométer magasságban átrepült Japán Hokkaidó szigete fölött, s 3700 kilométer megtétele után az óceánba csapódott – tehát magasabban és messzebbre repült, mint az előző. A rakétát az észak-koreai főváros Szunan nevű, a központtól 24 kilométerre lévő kerületében lőtték fel (itt található a repülőtér is), helyi idő szerint péntek reggel 7 órakor.
Mun Dzse In dél-koreai elnök a nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülésén utasította a kormányt, hogy a nemzetközi közösséggel együttműködve vizsgálja meg az összes diplomáciai eszközt, amellyel elérhetik, hogy Phenjan felhagyjon nukleáris és rakétaprogramjával. Egyidejűleg – hat perccel az észak-koreai rakéta kilövése után – a dél-koreai hadsereg két ballisztikus gyakorlórakétát indított pénteken a két Koreát elválasztó tűzszüneti vonal térségéből.
A japán kormány azonnal elítélte az újabb észak-koreai ballisztikus rakétatesztet. Szuga Josihide, a japán kormány titkára pénteki tokiói sajtóértekezletén elfogadhatatlannak nevezte az effajta cselekményeket. Hangsúlyozta: országa soha nem fogja eltűrni a sorozatos provokációt, és határozottan tiltakozik Phenjannál. Mint jelezte, a szigetország szorosan együttműködik az Egyesült Államokkal, Dél-Koreával és a többi érintett állammal, hogy sürgősen megfelelő választ adjon Phenjan lépésére.
Észak-Korea újabb rakétakísérlete után tegnapra összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli ülését, amelyet zárt ajtók mögött tartottak. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter közleményben hangsúlyozta, hogy Kínának és Oroszországnak cselekednie kell. „Kína szállítja a fűtőolaj nagy részét Észak-Koreának, Oroszország a legnagyobb foglalkoztatója az észak-koreai munkaerőnek” – olvasható a közleményben.
James Mattis védelmi miniszter bejelentette: a kilövés után az illetékes amerikai tisztségviselők már egyeztettek egymással, de a válaszlépésekről nem nyilatkozott. Kína és Oroszország is elítélte a rakétakísérletet. Peking egyúttal önmérsékletre hívta fel a válságban szemben álló feleket, míg Moszkva hangsúlyozta: sajnálatos módon Washingtontól csak agresszív szólamokra telik. Jan Stoltenberg NATO-főtitkár globális válaszlépéseket sürgetett.