– Mi a látogatásuk célja?
– Egy Oroszországot, Varsót, Prágát és most Budapestet is érintő körúton vagyunk. Európában jelentős események mennek most végbe, mégpedig oly módon, hogy az egész világra is kihatással vannak. Fontosnak tartjuk, hogy megismerjük a felkeresett országok nézőpontját. Különösen igaz ez Magyarországra, amely az Egyesült Államok igen közeli szövetségese.
– Milyen üzenetet hozott Washingtonból Orbán Viktornak?
– A magyar miniszterelnök erős vezető, és az a véleményem, hogy a mostani időkben a Nyugatnak erős vezetőkre, valamint együttműködésre van szüksége. Gonosz erők tevékenykednek ugyanis a világban. Mai tárgyalásainkon elsősorban két fő kihívást érintettünk. Az egyik az Európát megcélzó tömeges migráció, a másik pedig az, miként vethetünk véget az ukrajnai válságnak. Mindkét kérdésben nagy megelégedésemre szolgált a miniszterelnökükkel való megbeszélés.
– Milyen gonosz erőkre gondol, az Iszlám Államra?
– Az igen jól pénzelt radikális iszlamista terroristák a nyugati világ terrorizálásán dolgoznak. Nekünk erőt kell mutatnunk, és nem hagyhatjuk magunkat addig manipulálni, hogy olyan helyzetbe kerüljenek, amelyből valóban terrorizálhatnak bennünket.
– Hogyan látja az amerikai–magyar kapcsolatokat?
– Az önök kormányfője viszonylag új a posztján, néhány éve van hivatalban. Alakítjuk vele a kapcsolatainkat, amelyek jók, de javíthatóak is. Mint mondtam, nagyon erős vezetőkre van szükségünk az egyes országokban az említett veszély elhárítására. Az Egyesült Államokban jelenleg elnökválasztási kampány van, és republikánusként én azt prognosztizálom: mi nyerünk, és akkor még szorosabbra fonhatjuk a munkakapcsolatokat a budapesti kormánnyal.
– Mit tehetnek ennek érdekében a magyarok?
– Nagyon hálásak vagyunk a magyar katonai szerepvállalásért a Közel-Keleten, Erbilben és másutt, így Afganisztánban is. Ugyanakkor Magyarország nem feltétlenül teljesíti a NATO előtt vállalt védelmi kiadási szintet. Most a miniszterelnökük azt mondta: Magyarország érdekelt a fegyveres erői fejlesztésében, így például a helikopterek tekintetében. Ennek a képességnek a fejlesztése mind a magyar kormány, mind az Egyesült Államok számára előnyös lehet.
– Mi a véleménye – az időnként Washingtonból is hallható – bírálatokról, amelyek szerint nem teljes a magyar demokrácia, nem működnek a „fékek és ellensúlyok” a politikai rendszerünkben? Egyetért ezekkel?
– Nem. Véleményem szerint Magyarország nagyon is virágzó demokrácia, erős vezetőjük van, márpedig ahol erős vezető van, oda erős ellenzék is dukál. Az egész világon ez a gyakorlat. Nem veszélyezteti a demokratikus kormányzás alapvető fogalmát, viszont van végre önöknél valaki, aki vállalja a feladatot, és változtat a korábbi rossz irányvonalon. Én annak idején hét évig dolgoztam a Fehér Házban Ronald Reagan elnöknél. Elmondhatom: az első pár évben rágalmazták, démonizálták az elnököt. Ma pedig szentként tekintenek rá. Ő is erős vezető volt, akihez a demokrata pártiak ugyanúgy álltak hozzá, mint az itteni kormányhoz az ellenzéke.
– Hogyan látja az amerikai elnökválasztási kampányt?
– Az én életemben ezt az elnökválasztást lesz a legnehezebb megérteni, illetve az eredményét előre jelezni. Donald Trump „sötét ló”, fogalmunk sincs, milyen elnök lenne belőle. Ám véleményem szerint a favoritom, Ted Cruz szenátor lesz a republikánus elnökjelölt.
– És le tudja majd győzni demokrata párti ellenfelét, azaz minden bizonnyal Hillary Clintont?
– Könnyen. El nem tudja képzelni, mennyire elégedetlenek a kormánnyal az átlagemberek az Egyesült Államokban.
– Mi ennek az oka?
– Az Obama-kormány nem az amerikai fősodort képviseli, hanem attól messze balra lévő állásponton van.