Komoly csapásmérő képességekkel rendelkező amerikai haditengerészeti kötelék jelent meg a hét végén a számos vitatott hovatartozású szigettel szabdalt Dél-kínai-tengeren, hogy a hivatalos indoklás szerint rutinőrjáratokat folytasson a régióban. A felvonuló haderőt a több mint 60 vadászgépet szállító USS Carl Vinson repülőgép-hordozó vezeti. A 97 ezer tonnás anyahajót követő hajórajhoz egy irányított rakétákkal felszerelt romboló is csatlakozott, nyomatékosítandó Washington elhivatottságát a térségben uralkodó erőviszonyok megőrzését illetően.
A repülőgép-hordozó kötelék parancsnoka, James Kilby tengernagy az amerikai haditengerészet hírcsatornájának nyilatkozva kijelentette, hogy az általa vezetett egységek készen állnak a katonai képességek demonstrálására és a regionális szövetségesekkel ápolt partnerség megerősítésére.
A Dél-kínai-tengerrel határos államok ugyanis feszült figyelemmel követik Peking agresszív terjeszkedését. Az utóbbi években hét mesterséges szigetet hoztak létre a kínaiak a térségben, amelyeken jelentős katonai erőket állomásoztatnak. A nemzetközi jogi szabályozások és bírói fórumok döntése ellenére a kínai vezetés az ország részének tartja a szigeteket, így a vitatott hovatartozású tengerrészeket saját felségvizeként kezeli. Peking sajátos területszerzése lehetővé teszi a Dél-kínai-tenger nagy forgalmú hajóútvonalainak ellenőrzését. Ez azonban nemcsak a térségbeli szereplők, hanem az Egyesült Államok érdekeivel is ellentétes. Az új amerikai elnök, Donald Trump egy hónapot sem várt beiktatása után, máris ezzel a jelentős erődemonstrációval igyekszik a pekingi vezetés tudtára adni, hogy nem nézi jó szemmel Kína növekvő geopolitikai szerepét, ami ellen kész jóval keményebben fellépni, mint elődje. Trump már a kezdetektől nagy hangsúlyt helyez Peking hatalmi ambícióinak megfékezésére. A katonai értelemben is ébredő Kínát az Amerikára váró egyik legnagyobb kihívásnak nevezte a kampány során.
A kínai külügy már az amerikai hajóraj megérkezése előtt óvatosságra intette Washingtont. A tárca szóvivője hangsúlyozta, hogy ellenzik az ország szuverenitását és biztonságát aláásó kísérleteket. Aktív ellenintézkedésekről ugyanakkor nem érkeztek információk. Peking egyelőre kivár, ám a helyzet a jövőben könnyen eszkalálódhat a térségben. Szakértők figyelmeztetnek, hogy Trump hivatalba lépése óta megnőtt az esélye egy összecsapásnak a két nagyhatalom között a Dél-kínai-tengeren.