2017. június 26., hétfő, János, Pál napja
Külföld
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/kulfold/erdogan-nyert-valasztasokon-johet-halalbuntetes-1590805/

Erdogan nyert a választásokon, jöhet a halálbüntetés

Az ellenzék nem ismeri el az eredményt, Európa párbeszédre szólít fel

Belföldön és a nemzetközi közösségen belül egyaránt vitatott módon, de a kihirdetett előzetes eredmény szerint Recep Tayyip Erdogan elnök javára, az államfői jogkörök kiterjesztéséről, az elnöki rendszer bevezetéséről döntött a vasárnapi török népszavazás. A nem hivatalos adatok szerint 1,3 millióval több választó, a polgárok mintegy 51,34 százaléka szavazott a tervezett alkotmánymódosításokra 86 százalékos részvételi arány mellett.

Forrás: MTI

Az államfő hívei körében ünnepelt tegnap; szerinte az igenek győzelmét tiszteletben kell tartani

Erdogan hangsúlyozta: a választók történelmi döntést hoztak, az alkotmánymódosításokat a török történelem legfontosabb reformjának nevezte. – Törökország, történelmében első alkalommal, a parlament és a nép akaratából hozott döntést egy ilyen fontos változásról – mondta. Hozzátette: a voksolás eredményét mindenkinek tiszteletben kell tartania, különösen az ország szövetségeseinek. Szerinte a külföldön leadott szavazatok nagy szerepet játszottak az „igen” sikerében. (A németországi törökök közel kétharmada igennel szavazott, a magyarországiak háromnegyede viszont nemmel.) Az államfő kijelentette: a megszavazott alkotmánymódosítások nem mindegyike lép azonnal érvénybe, egyes reformok csak 2019 novemberében. Elmondta: a halálbüntetés visszaállításának ügyét azonnal meg fogja vitatni az ország politikai vezetőivel, és ha szükséges, a kérdést népszavazásra bocsátják.

– Az utolsó szó a népet illeti, és a nép igent mondott – fogalmazott a referendumról Binali Yildirim miniszterelnök. A népszavazási kampányban az Erdogant támogató nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjának elnöke, Devlet Bahceli fontos sikernek nevezte a referendumot, felszólítva az elnöki rendszer ellenzőit, hogy tartsák tiszteletben a referendum eredményét.

Az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) ugyanakkor bejelentette: az eredmény hivatalos kihirdetése után kérvényezik a leadott szavazatok 37 százalékának újraszámlálását, mert „törvénytelenségeket” tapasztaltak. Adataik szerint a szavazatokat manipulálták, ami 3-4 százalékpont különbséget jelenthet. A CHP jelezte: súlyos legitimitási problémát vet fel, hogy a legfelső választási tanács néhány órával az urnák lezárása előtt úgy döntött: azokat a szavazólapokat is érvényesnek fogadja el, amelyeket előzőleg nem pecsételtek le. Bülent Tezcan, a CHP elnökhelyettese azt mondta: a tanács ezzel csalást tett lehetővé a népszavazáson. A kurdbarát Népek Demokratikus Pártja is jelezte: kifogást készül emelni. Isztambul több kerületében helyi lakosok tiltakoztak az eredmény ellen.

A népszavazás nem felelt meg a nemzetközi normáknak – közölte az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), illetve az Európa Tanács delegációja. A többi közt azt kifogásolták: az érvényben lévő szükségállapot miatt nem voltak meg a demokratikus népszavazás törvényes keretei. Tegnap Németország után Franciaország is arra kérte a török vezetést: kezdeményezzen párbeszédet a társadalmat alkotó valamennyi politikai erővel. A két európai szövetséges úgy ítéli meg: a szoros eredmény a tervezett reformokkal szembeni megosztottságot tükrözi. Nemzeti konszenzus kialakítására szólított fel az Európai Bizottság is, miközben a bajor Keresztényszociális Unió (CSU), valamint osztrák vezetők az uniós csatlakozási tárgyalások leállítását kezdeményezték.

Nincs társadalmi konszenzus

Az alkotmánymódosításról szóló törökországi népszavazás újfent rámutatott a társadalom mély polarizáltságára, mondta lapunknak Egeresi Zoltán, a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa (képünkön). A szakértő fontosnak tartotta kiemelni, hogy a török politikai rendszert alapjaiban megváltoztató törvénycsomag társadalmi támogatottsága rendkívül messze van a nemzeti konszenzustól. Egeresi szerint a kampány egyik fő tanulsága, hogy a kormánypárt és az államfő, Recep Tayyip Erdogan médiában jelentkező fölénye nem hozta a várt eredményeket.

Az igentábor az ország legnagyobb városaiban, Isztambulban, Ankarában és Izmirben is alulmaradt, emlékeztetett a kutató. Hangsúlyozta, hogy több vallásos negyedben az alkotmánymódosítást elutasítók kerültek többségbe, és jelentős azon kormánypárti szavazók száma is, akik tartózkodtak a referendumon való részvételtől. Az erős, egységes Törökország képével kampányoló vezetésnek a következő két évben tartalommal is meg kell töltetni a most felvázolt víziót, hiszen az alkotmánymódosítás érdemi része csak a következő választásokkor lép életbe, mutatott rá az elemző. A külföldi szavazatokat megvizsgálva érdekes trendek figyelhetők meg Egeresi szerint. Kiemelte, hogy a 2015-ös törvényhozási választásokhoz képest 200 ezerrel több szavazó vett részt a mostani referendumon, amely nyolc százalékpontos növekedést mutat. Németországban több mint kétszer ekkora ütemben növekedett a voksolók aránya, a szakértő ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy Hollandiában a diplomáciai botrányok ellenére is kevesebben vettek részt. (B. P.)

 

Hirdetés

Kiemelt

Arany János különleges műhelytitkai

Ritka az olyan tudósember, aki a szakterülete bolondja, de ki tud lépni, tanulmányaiban nem bennfenteskedik, de nem is szerénykedik vagy jópofizik, nem tetszeleg a civilek előtt.

Poszt-trauma

Fekete-Győr elárulta a Momentum valódi filozófiáját

Most már mindenki tisztán láthat.

Kanada meggenderedett!

Lehet, hogy Kanadában be kell majd tiltani az angolt (is).

Videó a jövőből

Elszólta magát a rektorhelyettes, ingyen reklám miatt bohóckodik a CEU.

Nobel-díjas összeesküvés-elmélet

Nyilvánosságra hozzuk a titkos akciók működő receptjét!

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!