A kormánypárton kívül számos ultranacionalista képviselő is támogatta a beterjesztett törvénycsomagot, így sikerült a mandátumok 60 százalékát felsorakoztatni az indítvány mögött. Kétharmados többség esetén az állampolgárok megkérdezése nélkül is jogerőre emelkednének a módosítások, ám a török elnök, Recep Tayyip Erdogan korábban jelezte, hogy mindenképp kiírja az ügydöntő referendumot.
Az államfőnek elemi érdeke fűződik a reformok megerősítéséhez, hiszen az alkotmánymódosítás a kormány helyett az elnök kezébe helyezné a végrehajtó hatalmat. Elemzők szerint a politikai berendezkedés átalakítását követő előre hozott elnökválasztáson szinte biztosan győzne a jogilag csupán ceremoniális szerepe ellenére Törökországot ténylegesen vezető Erdogan.
Az atatürki hagyományokat követő legnagyobb ellenzéki erő (CHP) a törökországi kisebbségek, köztük a kurdok érdekeit is zászlajára tűző párttal karöltve igyekszik megakadályozni a népszavazás kiírását, ám jelen állás szerint esélyük sincs megakadályozni azt, noha a legfelsőbb bíróságot is bevonnák a küzdelembe, mivel több kormánypárti honatya is megsértette a titkos szavazás elvét. A referendum elkerülhetetlensége miatt a CHP már el is kezdte kampányát a nemmel való voksolás mellett. A következő napokban országos tüntetéseket szerveznek.
Az alkotmányos reformokkal kapcsolatos parlamenti vita második szakasza a tervek szerint már szerdán elkezdődik. A kormánypárt ambiciózus célkitűzést tett, naponta 6 fejezet elfogadását akarják elérni, így már szombatra elfogadhatnák a teljes törvénycsomagot. Az államfő ezután dönthet a népszavazás kiírásáról, amire így március végén vagy április elején kerülhet sor. A feszült biztonsági helyzetben jelentkező belpolitikai válság miatt sokan újabb incidensektől tartanak.