Sajtóértesülések szerint az első fordulóban 24 százalékos támogatottsággal az élen végzett Emmanuel Macron, a szocialista kormány volt gazdasági minisztere már hétfőn megkezdte a politikai egyeztetéseket majdani kormányáról, ezt azonban a politikus környezete cáfolta.
A francia regionális napilapokban pénteken megjelent interjúban a centrista politikus leszögezte, hogy nem fogja elkövetni azt a hibát, amit 2002-ben a konzervatív Jacques Chirac államfő tett. Őt több mint nyolcvan százalékos támogatottsággal választották meg újra Jean-Marie Le Pennel, a radikális jobboldali Nemzeti Front akkori jelöltjével szemben, miután a hagyományos politikai pártok Le Pennel szemben Chrirac támogatására kérték a választóikat. Az új kormányban végül azonban kizárólag a Chirac politikai pártcsaládjához tartozó politikusok kaptak helyet.
A mostani elnökválasztás vasárnapi első fordulóját követően a hagyományos politikai pártok vezetőinek többsége ismét arra kérte a választóit, hogy a szuverenista Marine Le Pennel szemben Macront támogassák.
A magát a jobb- és baloldali törésvonal felé helyező Macron megválasztása esetén szeretné meghaladni ezt a hagyományos megosztottságot, s ezért lehetőséget szeretne biztosítani „minden köztársasági politikai erőnek arra, hogy kivegye a részét az ország vezetéséből”. Ugyanakkor „nem lesz koalíció sem a Köztársaságiakkal, sem a Szocialista Párttal” – tette hozzá.
Elmondta azt is, hogy a miniszterelnök személyét „még nem teljesen határozta meg”, de egy olyan politikust képzel el a kormányfői székben, aki egyszerre képes „közösséget vezetni és a költségvetési vitákat kézben tartani”. „Erős tapasztalattal kell rendelkeznie a politikai életben” – hangsúlyozta.
Mindez arra utal, hogy Macron En Marche (Lendületben) nevű politikai mozgalma képviselőjelöltjeivel ellentétben a miniszterelnök nem a civil társadalomból érkezik majd, hanem várhatóan egy ismert politikus lesz.
Szerda este a TF1 kereskedelmi televíziónak adott interjúban Macron azt mondta, hogy ha „lehetséges”, egy nőt szeretne kormányfőnek, akit nem a jobb vagy baloldali politikai meggyőződése szerint fog kiválasztani, mert „ezek a kritériumok idejemúltak”. Elképzelése szerint a mintegy 15 tagú kormányban egyenlő arányban lesznek a nők és a férfiak, akiknek legalább egyharmada a civil társadalomból érkezik majd, a többiek pedig a politikai életből.
A május 7-én megválasztásra kerülő államfőt egy héten belül beiktatják, és ő azonnal kinevez egy átmeneti kormányt, amely a június 11-én és 18-án esedékes kétfordulós nemzetgyűlési választásokig a felelős. Ezt követően az államfő az új parlamenti erőviszonyoknak megfelelően alakíthat a kormány összetételén.