„Amire felesküdtünk Isten és ember előtt” – ezzel a mottóval sorakoztatta fel a szervező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) mindazokat, akik a negyedszázaddal ezelőtti esemény kovászai voltak.
Az 1992. október 25-én elfogadott kolozsvári nyilatkozatban az RMDSZ leszögezte: „a romániai magyarság politikai alanyként államalkotó tényező, s mint ilyen, a román nemzet egyenjogú társa”. Azt is kinyilvánította, hogy „a belső önrendelkezés útján” kell haladni, fogadalmukat pedig az RMDSZ akkori vezetői és parlamenti frakciói a Szent Mihály-templomban tett esküvel is megerősítették.
Szőcs Géza kormánybiztos – a Romániai Magyar Demokrata Szövetség korabeli főtitkára – az akkor még „belülről vezérelt” RMDSZ kiemelkedő dokumentumának nevezte a kolozsvári nyilatkozatot, amely a közösség nagy ideáljainak megfogalmazása volt. Ugyanakkor hatalmas naivitásnak nevezte, hogy az autonómianyilatkozatot és az államstruktúrát kidolgozó politikusok egy évvel később megelégedtek gondolataik elfogadtatásával, nem törekedtek vezető tisztségekre.
Holott már akkor nyilvánvaló volt, hogy a román hatalom az RMDSZ külső vezérlésére törekszik, sőt hasonló budapesti próbálkozások is tapasztalhatók voltak. Bodó Barna politológus, egyetemi tanár, a kolozsvári nyilatkozat egyik megszövegezője szerint az autonómianyilatkozat azóta is zsinórmértéknek számít. Zárómondata nem hagy helyet interpretációknak: „Az erdélyi magyar közösség vagy autonóm lesz – vagy nem lesz.”
Az akkori ifjú titánok egyike, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerint nem volt törvényszerű az autonómia elszabotálása, a célért küzdő erdélyi magyar politikusoknak sokkal állhatatosabbnak kellett volna lenniük. Kétségbevonhatatlan eredménynek nevezte viszont, hogy az erdélyi magyar közéletben azóta sem mer senki nyíltan az autonómiatörekvések ellen beszélni. „A közösség tudatában él, hogy az önigazgatásért harcolni kell, még ha a jelenlegi vezetés nem is teszi” jelentette ki Szilágyi.
Ugyancsak a hét végén tartották a kincses városban az EMNT küldöttgyűlését, amelyen Tőkés László európai parlamenti képviselő (képünkön) újabb kétéves elnöki megbízatást kapott. A küldöttek megerősítették tisztségében Sándor Krisztina ügyvezető elnököt is.
A régi-új elnök a szervezet változatlan céljaként jelölte meg a nemzeti politizálást; erősíteni kell a Kárpát-medencei Autonómiatanácsot, az önrendelkezést össznemzeti ügyként kell kezelni. A közgyűlésen átadták az EMNT Kós Károly-díját Izsák Balázsnak, a Székely Nemzeti Tnács Elnökének.