Felszabadultnak érezte magát amerikai sajtóértesülések szerint Donald Trump keddi sajtóértekezletét követően, amikor is ráönthette az általa nem sokra tartott fősodorbeli médiára, mit gondol a múlt szombati, charlottesville-i tragédiáról, ismét lerázva a politikai korrektség béklyóját. Miközben az amerikai média azt harsogja: a baloldali ellentüntetőket a neonácikkal egybemosó Trumptól most már mindenki elhatárolódik – beleértve NATO-szövetségeseit, pártja, a republikánusok meghatározó alakjait, illetve saját üzleti tanácsadó testületének tagjait, akik sorra mondtak le, így Trump végül feloszlatta e fórumokat –, a felmérések szerint nem gyengült a támogatottsága.
A legutóbbi három közvélemény-kutatás szerint – amelyhez az íveket már egyaránt Charlottesville után kezdték el lekérdezni – az elnököt a megkérdezettek 36–42 százaléka támogatja; ez nem jobb, de nem is rosszabb arány a korábbinál. Trumpra a tavaly novemberi választásokon mintegy 63 millió választó voksolt, és úgy tűnik, ha az amerikai közvéleményt már kezdetektől végletesen megosztó elnök nem is lett népszerűbb, szavazói bázisára továbbra is számíthat.
Az elnököt elsősorban azért bírálják bel- és külföldön egyaránt, mert a virginiai városban felsorakozó szélsőjobboldali tüntetőket és baloldali ellentüntetőket egyaránt felelőssé tette a halálos kimenetelű gázolással járó tragédiáért, vagy ha – egy esetben is, de – kiemelte a szélsőjobboldalt, utána visszakozott.
Tim Cook – aki Steve Jobs halála óta az Apple technológiai vállalat első embere, az amerikai óriáscégek vezetői közül az első nyíltan homoszexuális – kisebbségi szervezetek javára felajánlott 1-1 millió dolláros adománnyal fejelte meg elhatárolódását. A liberális The New York Times – Európában elképzelhetetlen módon – Trump környezetének zsidó tagjait veszi sorra tegnapi számában, azt részletezve: hogyan fogalmaztak meg burkolt bírálatokat a zsidóellenes felhangoktól sem mentes charlottesville-i tüntetés nyomán – vagy éppen lapítottak, hátha mielőbb elmúlik a politikai vihar.
A nagy kérdés: mi következik ezután. A radikális jobboldal vérszemet kapott az utóbbi napokban. – Felrajzolhatjuk ezt mint a fajilag tudatos amerikai fehérek évtizedek óta legnagyobb nyilvános összejövetelét. Többé nem félünk – írta a charlottesville-i tüntetések egyik résztvevője az úgynevezett alternatív jobboldal Altright.com blogján. Steve Bannon – akit az „alt-right” egyik vezető ideológusának tartanak, miközben Trump fehér házi tanácsadója is – ugyanakkor bohócok gyülekezetének nevezte a fehér felsőbbrendűséget hirdetőket és a Ku-Klux-Klan fajgyűlölő szervezet szimbolikáját használókat.
Mint mondta, minél többet beszélnek a liberálisok az identitáspolitikáról, annál könnyebb lesz Trump számára, hogy legyőzze a Demokrata Pártot a gazdasági nacionalizmus hangsúlyozásával.
Trump folyamatosan több fronton harcol, abban bízva: ő bírja tovább a strapát, akárcsak a tavalyi elő- és elnökválasztáson. Sikere zálogát alighanem a munkahelyteremtésben látja, ugyanúgy, ahogyan választási győzelmét is jórészt az elmúlt 15 évben megszűnt gyáripari álláshelyeknek, illetve az emiatt elégedetlen munkásrétegnek köszönhette.
Most szívesen emlegeti fel bármely őt érő kritikára: egymillió munkahely jött létre, amióta ő az amerikai elnök, egyébként pedig szárnyal a tőzsde, és töretlen a Federal Reserve szándéka is, hogy folytassa a kamatemeléseket, véget vetve az olcsó pénz korszakának.