Kisebbségi kormány is alakulhat Nagy-Britanniában, miután a kormányzó konzervatívok elveszítették abszolút többségüket a brit alsóházban. Theresa May miniszterelnök az észak-írországi protestáns Demokratikus Unionista Párttól (DUP) várja a segítséget, arról azonban egyelőre nem nyilatkozott, hogy formális koalíció formájában szövetkezne-e a párttal, vagy kisebbségi kormányát kívülről támogatja-e a DUP. May pénteken délután megkapta kormányalakítási felhatalmazását.
II. Erzsébet királynőtől, majd a Downing Streeten mondott rövid beszédében leszögezte: olyan végrehajtó hatalomra törekszik, amely biztonságot nyújt, és vezeti Nagy-Britanniát ebben a kritikus időszakban.
Hetekkel ezelőtt talán a kormányfő sem gondolta volna, hogy épp az előre hozott parlamenti választások fokozzák majd a szigetország megosztottságát. Theresa May azzal a szándékkal írta ki a voksolást, hogy még erőteljesebb mandátummal küzdjön Brüsszelben, de a terv visszafelé sült el: a konzervatívok „mindössze” 318 mandátumot szereztek a 650 fős brit alsóházban. Az eredmény jócskán elmarad a 2015-ös teljesítménytől: az akkor David Cameron vezette párt 330 képviselői hellyel biztosította abszolút többségét.
A konzervatív kudarc az ellenzéki Munkáspárt előretörésével párosult, Jeremy Corbyn és pártja 261 mandátumot szerzett a Westminster alsó kamarájában. A polgárközeliségéről ismert Corbyn az eredményhirdetés után lemondásra szólította fel Theresa May-t. Szerinte egyértelmű, hogy melyik párt nyerte a parlamenti voksolást, az Egyesült Királyságnak pedig olyan kormányra lenne szüksége, amely valóban a polgárok érdekeit képviseli.
A Munkáspárt meggyőző választási teljesítményéhez leginkább a fiatalok járultak hozzá. A Sky News csatorna által ismertetett adatok szerint idén a 18–24 éves korosztály 66,4 százaléka szavazott, szemben a 2015-ös esztendővel, amikor csupán 43 százalékuk tűnt fel a szavazóurnáknál. Korábban a YouGov közvélemény-kutató is jelezte: Corbyn és a Munkáspárt rendkívül népszerű a brit huszonévesek körében, és minél idősebb az adott szavazó, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a konzervatívokra voksol. Mások a tavaly júniusi brexitnépszavazásra vezetik vissza a konzervatív bakit: a The Telegraph napilap szakértője szerint egyszerű a képlet, az egykori uniószimpatizánsok szavazták le a „kemény brexitért” harcoló May-t. „A Remain-tábor (a bennmaradást szorgalmazók) egy második népszavazásnak vette a voksolást, és azt támogatták, aki a legenyhébb kilépési feltételeket kínálja” – írja a lap.
Ez annak fényében meglepő, hogy a Liberális Demokraták választási programjukban az EU-ban maradás lehetőségét is felkínálták, a párt mégsem teljesített túl fényesen: a negyedik legnagyobb politikai tömörülésként 12 főt küldenek majd az alsóházba. Vezetőjük, Tim Farron intézte talán a legkeményebb kritikát Theresa May felé. Mint fogalmazott, a miniszterelnök – akárcsak elődje, David Cameron – hiúsága és arroganciája miatt kockára tette az ország jövőjét. „A megkoronázásaként tekintett a választásokra. Minket pedig a lehető legcinikusabb módon lenézett” – hangoztatta a liberális pártvezető.
A skót nacionalistáknál ugyancsak elmaradt a diadal: 56 parlamenti mandátumukból 21-et elveszítettek a voksolás során. Nicola Sturgeon skót kormányfő ennek ellenére a konzervatív veszteséggel példálózott és kijelentette: May az alsóházi abszolút többséggel együtt hitelességét is elvesztette. Sturgeon egyúttal ígéretet tett rá, hogy másokkal együttműködve mindent megtesz azért, hogy a konzervatívok ne kerülhessenek a kormány közelébe. „Mindig mondtuk, hogy szívesen összefognánk másokkal egy tisztességesebb ország felépítéséért” – hangsúlyozta.
Gyengülhet London alkupozíciója
A Konzervatív Párt gyenge választási teljesítménye várhatóan nem késlelteti Nagy-Britannia uniós kilépési tárgyalásainak elindítását, de könnyen lehetséges, hogy a brexitalku tartalmára hatással lesz. Theresa May miniszterelnök péntek délutáni beszédében közölte, a terveknek megfelelően tíz nap múlva elkezdődnek a brexittárgyalások, amelyek során az ő kormánya képviseli majd az Egyesült Királyságot. Emlékezetes, hogy egyszer már eltolódott a Brüsszel és London közötti alkufolyamat: épp a brit előre hozott választások kiírása és megrendezése miatt.
Brüsszeli sajtóforrások szerint az uniós vezetők aggodalommal figyelik a szigetországban előállt patthelyzetet, hiszen ezen a ponton már elfogadták a brexit tényét, és mielőbb a klubon kívül látnák Londont. – Ami a bizottságot illeti, akár holnap reggel fél kilenckor is el tudnánk kezdeni a tárgyalásokat. Várjuk a látogatókat Londonból – kommentálta a helyzetet Jean-Claude Juncker