Háfiz Szaidot januárban helyezték házi őrizetbe, miután évekig élt szabadon Pakisztánban, ahonnan többször is buzdított India elleni „szent háborúra”, ami miatt tovább nőtt a feszültség Iszlámábád és Washington között, és ami felbőszítette Újdelhit is.
A pakisztáni Pandzsáb tartomány kormánya Szaid házi őrizetének hatvan nappal történő meghosszabbítását kérte, de a kérelmet a bíróság elutasította – közölte Szattar Szahil ügyész. A férfi korábbi 30 napos őrizete lejárt, így csütörtökön már szabadlábra kerülhet.
Szaid többször is tagadta, hogy köze lenne a merénylethez, amelyben tíz fegyveres különböző célpontokra, közöttük két luxusszállodára, egy zsidó központra és egy pályaudvarra támadt rá. Az indiai rohamrendőrök három napot át harcoltak, mire legyűrték a fegyvereseket.
Az erőszakcselekmény a háború küszöbére sodorta a szomszédos Pakisztánt és Indiát.
Az Egyesült Államok 2012-ben 10 millió dolláros díjat ajánlott fel annak, aki olyan információkat bocsát a rendelkezésére, amelyekkel Szaidot, a Dzsamaat-ud-Dava szélsőséges szervezet vezetőjét őrizetbe lehet venni, és bűncselekményt lehet rábizonyítani.
Tagjai szerint a Dzsamaat-ud-Dava jótékonysági szervezet, de az Egyesült Államok és India szerint a pakisztáni székhelyű Laskar-i-Taiba iszlamista fegyveres csoport fedőszervezete. Pakisztánban a természeti katasztrófák utáni gyűjtéseinek köszönhetően igen népszerű.
„A lahori felsőbíróság arra kérte a pandzsábi kormányt, hogy nyújtson be bizonyítékot, amelynek alapján meghosszabbíthatják Szaid fogva tartását, de a kormánynak ez nem sikerült – mondta Szaid ügyvéde, A. K. Dogar.
India azzal vádolta Pakisztánt, hogy pénzügyileg támogatja a Szaid által az 1990-es években alapított Laskar-i-Taiba támadásait. Pakisztán tagadta, hogy köze lenne a támadáshoz, és 2002-ben felvette a csoportot a tiltott szervezetek listájára.