Az „áthidaló médiatörvénynek” nevezett új jogszabály mellett a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt jelen lévő 55 szenátora voksolt. Az ellenzéki Polgári Platform (PO) 20 szenátora, valamint 3 független honatya nemmel szavazott. A januárban életbe lépett „kis médiatörvény” csak június 30-ig hatályos. Az ezt felváltó áthidaló médiatörvényt egy átfogóbb közmédiacsomag helyett fogadják el, amelyet a PiS már áprilisban előterjesztett, jelenleg azonban az uniós szervekkel egyeztet róla. A konzultációk időtartamát 8–18 hónapra becsülik. A jogszabály a tervezett reformcsomagnak csak azt a részét tartalmazza, amely szerint a közmédia felügyeletét kivonják a kincstárügyi tárca hatásköréből és az újonnan felállítandó, 5 tagú Nemzeti Médiatanácsnak (RMN) rendelik alá. Az RMN megalakulása szeptemberben várható.
A közszolgálati televíziót és rádiót, ezek regionális csatornáit, valamint a PAP hírügynökséget irányító RMN-be a szejm két, az államfő pedig három tagot jelöl 6 éves időszakra. Az államfő által jelölendő posztokat a két legnagyobb ellenzéki tömörülés számára tartják fenn. A törvényt szerdán hagyta jóvá a lengyel parlamenti alsóház. A felsőházi munkák során a PO szenátorai kifogásolták, hogy a Nemzeti Médiatanács gyakorlatilag a jelenlegi, még az előző kormány idején megválasztott országos rádió- és televíziótanácsot (KRRiT) helyettesíti. Az 1992 óta működő, jelenleg 5 tagú KRRiT-től az év eleji „kis médiatörvény” elvonta és a kincstárügyi minisztériumra bízta azt a jogot, hogy nyilvános pályázaton válassza ki a közmédia és a felügyelőbizottságok vezetőit. Ehhez most a Nemzeti Médiatanácsnak lesz joga.
A KRRiT továbbra is felügyeli a szólásszabadság érvényesülését a lengyel közmédiában, dönt a magánrádió- és -tévécsatornák regisztrálásáról.