Ezentúl akár közvetlenül Londonból is irányíthatják Észak-Írországot, ugyanis a protestáns Demokratikus Unionista Párt (DUP) és a katolikus Sinn Féin a tegnap délutáni határidőig nem tudott működőképes kormányt felállítani. Most James Brokenshire északír ügyekért felelős brit miniszteren a sor, hogy újabb voksolást írasson ki, vagy Belfastot határozatlan időre a londoni kormány veszi a szárnyai alá. A Belfast Telegraph hírportál szakértője azt is elképzelhetőnek tartja, hogy egy jogi kiskapu segítségével meghosszabbítják a kormányalakításra szánt időt.
A felekezetközi hatalommegosztásra épülő országban persze az idő sem garancia a sikerre. A belfasti koalíció – hosszú évek együttműködése után – idén januárban omlott össze, a március eleji előre hozott választást pedig hiába nyerték a protestánsok, a DUP mindössze egy mandátummal tudott többet szerezni régi riválisánál. A Sinn Féin így relatív erőpozícióból indult neki a kormányalakításnak, és meglehetősen ambiciózus követelésekkel állt elő. – A Sinn Féinnek van egy hosszú kívánságlistája, míg a DUP a status quo fenntartásában érdekelt.
A protestánsok részéről nincs miről alkudozni – írja a Belfast Telegraph. A Sinn Féin többek között a nyelvtörvény újragondolását és az északír konfliktus során elkövetett, de következmények nélkül maradt bűncselekmények megoldását sürgeti. – Végig következetesen álltunk a tárgyalásokhoz, próbáltuk működőképessé tenni az intézményeket és teljesíteni a szavazók akaratát – szögezte le Michelle O’Neill (képünkön), a Sinn Féin észak-írországi vezetője, hozzátéve, hogy a DUP-t ezzel szemben nem megfelelő hozzáállás jellemezte, sőt a londoni kormány sem a tőle elvárható szerepet töltötte be a tárgyalások során. Ami az északír katolikusokat illeti, meggyőződésük, hogy a Sinn Féin viselkedése alkalmatlan a kormányzásra, hiszen „úgy tesznek, mintha egyetlen párt létezne Észak-Írországban”. – Eddig úgy tűnik, hogy egyáltalán nem érdekeltek a tárgyalások sikerében – fogalmazott a DUP-t vezető Arlene Foster.
A nacionalizmus fellángolására és a felekezeti-politikai ellentétek kiújulására meglehetősen veszélyes időpontban kerül sor, hiszen Theresa May brit miniszterelnök holnap hivatalosan is elindítja a brexitet. A maratoni tárgyalások előtt álló Londonnak nem érdeke, hogy még több hiba csússzon az Egyesült Királyság devolúciós rendszerébe, és – immár ötödik alkalommal az 1998-as nagypénteki egyezmény óta – újra ők irányítsák a tartományt. Az ír sziget nyugalma a szomszédos Írország számára is kulcsfontosságú. – Kritikus időszak következik Észak-Írország számára.
Az ír kormány azt szeretné, ha visszaállna a hatalommegosztás rendszere, így megvalósulhatna az északír polgárok érdekeinek képviselete és védelme – kommentálta a helyzetet Charles Flanagan ír külügyminiszter. Dublin ezekben a percekben is tárgyal a brexit utáni északír–ír határ mibenlétéről, ráadásul a határvonal mindkét oldalán erős Sinn Féin nemrég bejelentette: Észak-Írországban készek lennének referendumot rendezni az Egyesült Királyságtól való elszakadásról és az ír sziget egyesítéséről. A nagypénteki egyezmény alapján valóban van lehetőség népszavazásra bocsátani az egységes Írország kérdését, a londoni kormány pedig köteles lenne figyelembe venni a szavazás eredményét.
Elrajtolt a brexitkörút
Theresa May egy szimbolikus jelentőségű, skóciai utazással vezette fel az 50. cikkely aktiválása előtti, egyesült királyságbeli körútját. A brit miniszterelnök tegnap délután Nicola Sturgeon skót főminiszterrel tárgyalt, aki korábban nyilvánvalóvá tette: még a 2021-ben esedékes skót parlamenti választások előtt népszavazást fognak tartani Skócia egyesült királyságbeli sorsáról. Brit sajtóforrások szerint May tegnap világosan Sturgeon tudtára adta, hogy a brexit lebonyolítása előtt nincs lehetőség a függetlenedésről szóló népszavazásra. Mint fogalmazott, az EU-n kívüli Egyesült Királyság sokkal egységesebb országot fog jelenteni.