Migráció. Juncker szerint a migráció kihívása még jó ideig velünk marad, és bár ellentétes vélemények léteznek a válságkezelést illetően, az EU az utóbbi időben képes volt eredményeket elérni. Nevezetesen az európai határ- és partvédelmi ügynökség immár több mint 1700 munkatársa segíti Görögország, Olaszország, Bulgária és Spanyolország határvédelmét.
Az illegálisan érkezők száma is folyamatosan csökken, ez részben a tavaly megkötött Törökország–EU menekültügyi alkunak tudható be (97 százalékkal csökkent a keleti-földközi-tengeri útvonalon érkezők száma), de lassan Olaszország is fellélegzik (idén augusztusban 81 százalékkal kevesebb migráns ért partot, mint tavaly ilyenkor). Európa csak az utóbbi egy évben 720 ezer menekültnek adott otthont, ez háromszor annyi, mint az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália által befogadottak száma. Európa egészében továbbra is szolidaritást mutat, de Junckert szomorúsággal tölti el, hogy ebből nem minden tagállam veszi ki a részét.
A szabadság, egyenlőség és joguralom Európája. Európa sokkal több az egységes belső piacnál, sokkal több mint pénz, sokkal több mint az euró – hangoztatta a bizottsági elnök, majd kifejtette: az unióban nem lehetnek másodlagos állampolgárok, másodlagos munkavállalók vagy másodlagos fogyasztók. Utóbbi kapcsán a Magyarország által is szorgalmazott egységes élelmiszer-minőségért szállt síkra:
„A szlovákok nem érdemelnek kevesebb halat a halrudakban. Tűrhetetlen, hogy a magyarok kevesebb húst kapjanak az élelmiszerekben, a csehek pedig kevesebb kakaót a csokoládéban.” Juncker a joguralomra is kitért, amely szerinte nem egy opció, hanem kötelezettség az unióban. Mint mondta, az Európai Bíróság ítéleteit mindenkinek be kell tartania, és ha nem így történik, azzal az alapjogok csorbulnak.
Egyesült EU. Egységesebb, erősebb és demokratikusabb unióra van szükség. Juncker ennek eléréséhez Bulgáriát és Romániát azonnal, Horvátországot pedig a szükséges feltételek teljesítése után csatolná a schengeni övezethez. A szorgalmazott egységhez az általános euróhasználat is hozzátartozik, így a luxemburgi politikus egy támogatási alap létrehozását szorgalmazta, amely technikai és anyagi segítséget is nyújtana a valutauniós csatlakozás előtt állóknak.
A gazdasági és monetáris unió, illetve az egységes belső piac megerősítését a jövőben egy uniós gazdasági és pénzügyminiszter segítheti, aki akár az uniós biztosok közül is kikerülhet, de az eurócsoport mindenkori elnöke is betöltheti a feladatkört. – Nincs szükség párhuzamos struktúrákra – érvelt a bizottsági elnök, aki részben ezzel magyarázta, hogy egy kézbe adná az Európai Bizottság és az Európai Tanács irányítását. Juncker szerint Európa érthetőbbé válna, ha egy kapitány kormányozná a hajót.
Juncker arra is felszólított, hogy bizonyos külpolitikai kérdésekben ne egyhangúlag, hanem minősített többséggel hozza meg döntéseit a tagállami kormányokat tömörítő tanács, vagyis szűnjön meg a tagállamok vétójoga.
Brexit. 2019. március 30-án huszonhét tagállam uniója jön létre. – Az Egyesült Királyság távozását bánni fogjuk, de tiszteletben kell tartanunk a britek akaratát – szögezte le Juncker, és arra kérte az akkor az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Romániát, hogy hívjon össze rendkívüli csúcstalálkozót 2019. március 30-ra, hogy az uniós vezetők tovább dolgozhassanak az erősebb és egységesebb Európáért.
Cél a Föderalizáció
A kezdetektől hirdetett, de az uniós szerződések szellemével ellentétes szerepfelfogásához hűen Jean-Claude Juncker Európa önjelölt vezetőjeként beszélt tegnap az Európai Parlamentben – fogalmazott lapunknak adott értékelésében Mráz Ágoston Sámuel politológus. Úgy vélte: a bizottsági elnök ezúttal az unió átszabására tett – felhatalmazás nélkül – javaslatot az EP-választásokig hátralévő 16 hónapra.
Többek között az európai pénzügyminiszteri poszt létesítését kezdeményezte, valamint az állam- és kormányfők tanácsa és az Európai Bizottság elnöki hivatalának egyesítésére tett javaslatot. Mráz szerint Juncker célja világos: a bizottság európai kormányok feletti kormánnyá alakítása, a föderális Európa gyorsított megvalósítása. – Az unió minden tagállamára kiterjesztett euróövezet is csak első látásra jóindulatú kezdeményezés.
Juncker a közös valuta bevezetését össze akarja kötni a magyar kormány által ellenzett adóunióval, tehát azzal, hogy a társasági adó vagy az áfa kulcsairól ne Budapesten, hanem Brüsszelben szülessen döntés. Különösen elgondolkodtató félmondat, hogy a bizottság elnöke szerint ezekről az ügyekről nem egyhangúlag, hanem többségi elven kellene a döntéseknek születniük. Így sem Magyarország, sem a visegrádi négyek nem tudnának megakadályozni egy számukra előnytelen lépést – állítja a politológus. (MI)