Magyarország és Lengyelország azon az állásponton van, hogy az Európai Uniónak a nemzetállamok közösségének kell maradnia – mondta Áder János köztársasági elnök pénteken Piotrków Trybunalskiban, a lengyel–magyar barátság napja alkalmából tartott államfői találkozó utáni sajtóértekezleten.
Az Andrzej Duda lengyel államfővel folytatott egyeztetésről beszámolva Áder János elmondta: kettejük között egyetértés van abban, hogy „nem az Egyesült Államok mintájára átalakuló Európában gondolkodunk”. „Mi azt szeretnénk, hogy a nemzetállamok jogosítványai, szuverenitása a jövőben is megmaradna, miközben egyébként az EU céljaival egyetértünk” – szögezte le. Fontos szempontnak nevezte azt is, hogy az EU-ban tapasztalható demográfiai problémákra a két ország nem migrációs választ akar adni, hanem a családpolitika fejlesztésére, a családtámogatási rendszer bővítésére helyezi a hangsúlyt.
„Egészen más válasz ez, mint amire egyébként néhány más nyugat-európai ország vállalkozik” – mutatott rá Áder János.
Andrzej Duda a szerdai londoni merénylet kapcsán azt mondta, hogy a terrorizmus „az európai válsághelyzet egyik eleme”. „Ha az európai válságokról beszélünk, meg kell állapítani, hogy a terrorizmussal összefüggő válság is az általános európai válságnak a része” – fejtette ki a lengyel államfő. Felidézte: Lengyelország és Magyarország „kezdettől fogva azon az állásponton volt, hogy közös európai politikát kell folytatni az EU külső határainak védelmében.
Krzysztof Szczerski, a lengyel államfői hivatal külügyi államtitkára a PAP hírügynökségnek elmondta: nemzetközi viszonylatban egyedülálló jelenség a lengyel–magyar barátság. Beismerte, hogy Varsó és Budapest között nem minden témában van nézetazonosság, mindazonáltal a barátság lehetővé teszi az őszinte párbeszédet. Rámutatott arra is:
Piotrków Trybunalski a magyarok számára is jelentős város, hiszen Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király, a lengyel Királyi Ítélőszék megalapítója éppen Piotrkówot jelölte meg az intézmény székhelyéül 1578-ban.
Magyarország és Lengyelország térségbeli jelentőségét Marek Magierowski, a lengyel államfő szóvivője is hangsúlyozta abban az interjúban, amelyet a Kossuth rádió V4 – A visegrádi országok című magazinjának adott nemrég. Kiemelte, hogy a közelmúltban két ország adta meg a politikai hangsúlyokat, amelyek mögé rendre felsorakozott Kelet-Közép-Európa.
A magyar–lengyel ünnep előzményei 2006. március 24-re nyúlnak vissza, amikor Lech Kaczynski lengyel és Sólyom László magyar államfő Győrben felavatta a magyar–lengyel barátság első köztéri emlékművét, amely két, gyökereivel egymásba kapaszkodó tölgyfát ábrázol.
Hasonló emlékművet avattak fel 2008-ban a dél-lengyelországi Jaroslawban. Európában példa nélkül álló módon az Országgyűlés 2007. március 12-én a sok évszázados közös történelemre, a két nép barátságára és együttműködésére tekintettel március 23-át a magyar–lengyel barátság napjává nyilvánította.