A Nobel-díjat a dinamitot feltaláló és abból meggazdagodó svéd Alfred Nobel alapította, aki 1895. november 27-én kelt végrendeletében úgy rendelkezett, hogy vagyonának kamataiból a fizika, a kémia, a fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjait díjazzák, valamint azt a személyt, aki a legtöbbet tette a békéért.
1968-ban a közgazdasági Nobel-díjjal egészült ki a kitüntetettek köre. 2011-ig tízmillió svéd korona járt az elismerés mellé, ám mivel a költségek meghaladták a bevételeket, az összeget nyolcmillió koronára apasztották. A költségcsökkentő intézkedéseknek köszönhetőn idén kategóriánként egymillió koronával megemelik a díjjal járó pénzjutalmat.
1901 és 2016 között összesen 579 díjat osztottak ki. Mivel adott évben egy kategóriában akár három embert is elismerhetnek, ezért a díjazottak száma ennél nagyobb: 881 személy és 23 szervezet vehette át az elismerést – négy kutató és három szervezet többször is. Az egyének között Marie Curie fizikai (1903) és kémiai (1911), Linus Pauling kémiai (1954) és Nobel-békedíjat (1962), John Bardeen kétszer fizikai (1956, 1972), míg Frederick Sanger a kémiai Nobel-díjat vehette át ugyancsak kétszer (1958, 1980.).
A szervezetek közül a Nemzetközi Vöröskereszt háromszor érdemelte ki a Nobel-békedíjat (1917, 1944, 1963), míg az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága kétszer (1954, 1981.) A férfiak dominanciáját jelzi, hogy eddig mindössze 48 nő kapott díjat.
A legfiatalabb díjazott Malála Júszafzai pakisztáni aktivista: 2014-ben, 17 évesen ő lett az első pakisztáni és egyúttal minden idők legfiatalabb Nobel-díjasa. A legidősebb a 2007-es év egyik közgazdasági díjazottja, az amerikai Leonid Hurwitz volt, akit kilencvenéves korában tüntettek ki. (Átlagosan 59 éves korukban kapták meg az elismerést a díjazottak.)
Természetesen magyarok, illetve magyar származásúak is szép számmal érdemelték ki a díjat. Először Lénárd Fülöp (1905, fizikai) vehette át, akit Bárány Róbert (1915, orvosi), Zsigmondy Richárd (1925, kémiai), Szent-Györgyi Albert (1937, orvosi), Hevesy György (1943, kémiai), Békésy György (1961, orvosi), Wigner Jenő (1963, fizikai), Gábor Dénes (1971, fizikai), Oláh György (1994, kémiai), Harsányi János (1994, közgazdasági) és Kertész Imre (2002, irodalmi) követett.
Az 1986-os kémiai Nobel-díjas John Polányi Berlinben született kanadai állampolgár, szülei magyarok voltak. Az 1986-os Nobel-békedíjas amerikai Elie Wiesel Máramarosszigeten született, kitűnően beszélt magyarul. Az 1937-ben Karcagon Herskó Ferencként világra jött Avram Hersko izraeli állampolgárként kapott 2004-ben kémiai Nobel-díjat. Egyesek szerint az 1976-ban orvosi Nobel-díjas Daniel Gajdusek is kötődik hozzánk, hiszen az anyja magyar volt.
Egyes esetekben egyetlen javaslat is elég volt a díj odaítéléséhez, máskor évtizedeken keresztül ismétlődtek az ajánlások, gyakorta eredmény nélkül. Eötvös Lorándot például háromszor (1911-ben, 1914-ben és 1917-ben) jelölték, de nem kapta meg az elismerést. (Hozzá hasonlóan számos magyar vagy magyar származású tudós megérdemelte volna ezt a díjat. Mindenképpen meg kell említeni Polányi Mihályt, Szilárd Leót, Kármán Tódort és Teller Edét is.) Meglepő módon önjavaslatra is akad példa. Beck Mihály egyik tanulmányában olvasható, hogy a balti–német származású, 1909-ben kémiai Nobel-díjas Wilhelm Ostwald négyszer (1920, 1921, 1923, 1924) önmagát terjesztette fel a fizikai díjra.
A Nobel-díj minden bizonnyal a legvágyottabb és legtöbbre értékelt elismerés, így nehezen érthető, ha valaki visszautasítja. Márpedig így tett Borisz Paszternák – igaz, nem önszántából. Az 1958. évi irodalmi Nobel-díjat a szovjet hatóságok nyomására utasította vissza. 1964-ben a francia író, Jean-Paul Sartre elvi megfontolások alapján tette ugyanezt. Az irodalmi Nobel-díj körül tavaly is támadt némi zavar. Bob Dylan amerikai dalszerző sokáig nem reagált arra, hogy ő lett a nyertes, ráadásul a december 10-i gálára sem ment el.
A Nobel-díj szabályzata szerint (a gálától számítva) hat hónapja volt arra, hogy megtartsa előadását a díjjal járó pénzjutalom átadásának feltételeként. 2017 áprilisában végül szűk körben átvette a 2016-os irodalmi Nobel-díjat Stockholmban, és az utolsó pillanatban, öt nappal a határidő lejárta előtt a díj részét képező beszédet is eljuttatta a svéd akadémiához, így megkapta a díj mellé járó nyolcmillió svéd koronát.