Az elemzők szinte biztosra vették Tusk újraválasztását annak ellenére is, hogy a lengyel kormány nemrégiben váratlanul bejelentette, Jacek Saryusz-Wolski európai parlamenti képviselő személyében ellenjelöltet indít az Európai Tanács élére. A posztért így két lengyel jelölt „csapott össze”, de a teljesen esélytelennek tartott Saryusz-Wolski csütörtökön végül visszalépett. A szavazáson a huszonnyolc tagállami vezető közül huszonheten Tusk mellett tették le a voksukat, egyedül Beata Szydlo lengyel miniszterelnök nem támogatta az eddigi elnök újraválasztását.
„Köszönöm a szurkolást és az őszinte támogatást, segített” – írta a Twitteren Tusk a voksolást követően.
A liberális konzervatív pártállású volt lengyel kormányfő 2014. december 1-től tölti be a testület elnöki tisztségét, amely posztot az EU új alapszerződése, a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés hozta létre.
Az Európai Tanács elnökéről a korábbi három alkalommal egyhangúlag döntöttek az uniós vezetők, nem is volt szavazás. Az elnök megválasztásához azonban jogilag nincs szükség egyhangú döntésre, „mindössze” arra, hogy a vezetők legalább 72 százaléka megszavazza valamelyik jelöltet, továbbá a támogató kormányfők által képviselt országok lakossága kitegye a teljes uniós népesség minimum 65 százalékát.
Beata Szydlo lengyel kormányfő szerint a szavazás veszélyes precedenst teremt, azzal aláásták az EU alapelveit, amelyek értelmében minden véleményt tiszteletben kell tartani.
A Tusk újraválasztása körül kirobbant botrányra sajtóhírek szerint az lehet a magyarázat, hogy a politikai nézetkülönbségek mellett komoly személyes ellentétek jellemzik Donald Tusk és a jelenlegi lengyel kormánypártot, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosságot (PiS) vezető Jaroslaw Kaczynski kapcsolatát. Utóbbi a németek jelöltjének tekinti Tuskot, akit korábban a 2010-es szmolenszki légikatasztrófáért is felelőssé tett.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az ülés előtt kijelentette, nagyon jól tudott együtt dolgozni Donald Tuskkal, ezért szeretné, hogy továbbra is ő legyen az Európai Tanács elnöke. Hasonló véleményének adott hangot Angela Merkel német kancellár, Mark Rutte holland miniszterelnök és Joseph Muscat, az Európai Unió soros elnökségét betöltő Málta kormányfője is.
Francois Hollande francia elnök pedig azt mondta: „Nem tudom megérteni, hogy állhat vele szemben egy ország, különösen a jelen körülmények között, amikor fenyegető veszélyekkel néz szemben Európa”. Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlament frakcióvezetője szerint csak az elszigeteltségét fokozza a lengyel kormány azzal, hogy pusztán belpolitikai célokból akadályozni próbálta Tusk újraválasztását.
Donald Tusk kiváló munkát végzett az elmúlt két és fél évben a testület élén, sikerrel hangolta össze a tagállamok érdekeit és jelenítette meg a közép- és kelet-európai országok véleményét Brüsszelben – vélekedett a konzervatív erőket összefogó pártcsalád frakcióvezetője.
Az Európai Tanács elnökének mandátuma két és fél évre szól és egy alkalommal megújítható. Az elnök képviseli az Európai Uniót a nemzetközi színtéren, valamint ő hívja össze és vezeti le a tagállami csúcsvezetők üléseit.
Donald Tusk újraválasztása az Európai Tanács elnökévé a lengyel kormány számára vereség, de a kabinet nem változtat európai politikáján – közölte csütörtökön Witold Waszczykowski külügyminiszter. Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke Varsóban nagyon rossz fejleménynek nevezte, hogy „az Európai Unióban érvényes összes szabályt megsértő” politikust választották meg.
Varsóban nyilatkozva Kaczynski úgy értékelte: Tusk újraválasztásakor a brüsszeli EU-csúcstalálkozón értekezők nem tartották magukat ahhoz az elvhez, miszerint a magas uniós posztokat a származási országuk támogatását élvező személyek töltik be. Hozzátette, a döntés azt mutatja, hogy Németország uralja az uniót.
Tusk: mindent megteszek, hogy megóvjam a lengyel kormányt az elszigetelődéstől
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke csütörtökön este kijelentette, mindent meg fog tenni, hogy megóvja a lengyel kormányt a politikai elszigetelődéstől. Erről azt követően beszélt, hogy az uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozóján Varsó heves tiltakozása ellenére újraválasztották a testület élére a 2017. június 1. és 2019. november 30. közötti időszakra.
„Hálás vagyok a bizalomért, egy jobb és egységesebb Európáért fogok dolgozni” – mondta Tusk a találkozó szünetében. „Légy óvatos a hidakkal, amelyeket felégetsz magad mögött, ha egyszer eltűntek, nem mehetsz át rajtuk többé!” – üzente Tusk a lengyel kormánynak. Hozzátette: „Megértem az érzelmeket, ez normális, emberek vagyunk, de napjainkban felelős politikai hozzáállásra van szükség, amikor Európa jövőjéről van szó. Remélem, ez világos a lengyel kollégáknak.”
Újságírói kérdésre, hogy ezek után miként fog kommunikálni a lengyel kormánnyal, Tusk tréfásan annyit válaszolt, hogy „lengyelül”. A közös sajtótájékoztató másik főszereplője, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ehhez hozzátette, hogy „azon a nyelven remélhetőleg értenek”.
A közös sajtótájékoztató további részében elsősorban gazdasági kérdésekről, illetve a nyugat-balkáni helyzetről volt szó. A két uniós vezető méltatta az európai gazdaság teljesítményét, mint mondták, az EU minden tagállamában javulóban van a helyzet. Legfontosabb célnak a munkahelyteremtést nevezték.
Beata Szydlo lengyel kormányfő eközben bejelentette, hogy nem írja alá a csúcstalálkozó zárónyilatkozatát, és „így – mint mondta – nem lesz érvényes a csúcs”. Szerinte veszélyes precedenst teremt, hogy Varsó támogatása nélkül választották újra Donald Tuskot, ezzel aláásták az EU alapelveit, amelyek értelmében minden véleményt tiszteletben kell tartani.
Szydlo sajnálatát fejezte ki, hogy nem csatlakoztak hozzá a visegrádi négyekhez tartozó kollégák, és Tuskot választották. Hozzátette mindazonáltal, hogy „a V4-eknek sok megvalósítandó programja van, amelyek a térségünket érintik, és amelyekben megállapodtunk”.
Charles Michel belga miniszterelnök, aki szerint „higgadt, meglepetések nélküli” vitát folytattak az uniós vezetők, sajtónyilatkozatában úgy vélekedett, hogy Varsó jelöltje, Jacek Saryusz-Wolski nem volt valódi alternatívája Tusknak.
Theresa May brit kormányfő újságíróknak megismételte, hogy a hónap végéig aktiválni fogja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amely az uniós tagság megszűnésének folyamatát szabályozza. „Nagy-Britannia elhagyja az Európai Uniót, Európát azonban nem” – mondta.
A Tusk újraválasztása körül kirobbant botrányra sajtóhírek szerint az lehet a magyarázat, hogy a politikai nézetkülönbségek mellett komoly személyes ellentétek jellemzik Donald Tusk és a jelenlegi lengyel kormánypártot vezető Jaroslaw Kaczynski kapcsolatát. Utóbbi a németek jelöltjének tekinti Tuskot, akit korábban a 2010-es szmolenszki légikatasztrófáért is felelőssé tett.
Tusk 2014. december 1-je óta tölti be a testület elnöki tisztségét, mostani mandátuma 2017. május 31-ig szól.
Az Európai Tanács elnökének mandátuma két és fél évre szól és egy alkalommal megújítható. Az elnök képviseli az Európai Uniót a nemzetközi színtéren, valamint ő hívja össze és vezeti le a tagállami csúcsvezetők üléseit.
Szydlo: Lengyelország nem írja alá az uniós csúcs zárónyilatkozatát
A lengyel miniszterelnök nem fogja aláírni a most zajló európai uniós csúcstalálkozó zárónyilatkozatát, sőt az állam- és kormányfői ülés egyetlen dokumentumát sem fogja elfogadni – ezt maga Beata Szydlo jelentette be a brüsszeli ülés szünetében, csütörtökön újságíróknak nyilatkozva.
Kijelentette, hogy a kormányfői EU-tanács élén most újraválasztott Donald Tusk és a többiek keressenek más módot arra, hogy elfogadják a zárónyilatkozatot. Tuskot ugyanis lengyel ellenszavazattal választották újra a 2017. június 1. és 2019. november 30. közötti időszakra.
Szydlo úgy foglalt állást, hogy a csúcstalálkozó érdektelen zárónyilatkozat nélkül. Ha a lengyel bojkott ellenére megoldást találnak a zárónyilatkozat aláírására, az azt jelenti: nincsenek szabályok – vélte. Ezt Lengyelország nem tudja elfogadni – tette hozzá a kormányfő.
Minden országnak joga van blokkolni az uniós csúcstalálkozó zárónyilatkozatának elfogadását, „mi kihasználjuk ezt a jogunkat” – fogalmazott. A rögtönzött megoldások csak azt bizonyítják, hogy az Európai Unió nem elveken alapszik – tette hozzá.
Angela Merkel német kancellár csütörtök esti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az uniós vezetők jól fel voltak készülve a lengyel lépésre. Hozzátette, hogy a szabályok szerint az Európai Tanács elnöki mandátumának meghosszabbításához minősített többségre van szükség (tehát vétóra nincs lehetőség). Az egyetértés ilyenkor is fontos, a konszenzuskeresés azonban nem vezethet a szavazás blokkolásához – vélekedett Merkel.
Donald Tusk sajtótájékoztatóján kijelentette, mindent meg fog tenni, hogy megóvja a lengyel kormányt a politikai elszigetelődéstől.
„Megértem az érzelmeket, ez normális, emberek vagyunk, de napjainkban felelős politikai hozzáállásra van szükség, amikor Európa jövőjéről van szó. Remélem, ez világos a lengyel kollégáknak” – fogalmazott.
Francois Hollande francia elnök szerint „mindenképpen megegyezés születik” a csúcstalálkozón. Lengyelország azon kívánsága, hogy leváltsa Tusk elnököt, nem találkozik sem a tanács, sem pedig Európa elképzelésével – tette hozzá.
Charles Michel belga kormányfő nyugodtnak és meglepetésektől mentesnek nevezte a megbeszélést. Elmondta, a belgák hozzá vannak szokva az eltérő vélemények hosszas, de eredményes egyeztetésekhez. A szövegen még dolgozni fognak, és akár még az este folyamán elfogadhatják – nyilatkozott.
Mark Rutte holland miniszterelnök is úgy vélekedett, hogy a lengyel bojkottra még az este megoldást fognak találni.
Elmondta, annak ellenére, hogy Varsó kilátásba helyezte, nem járul hozzá a csúcstalálkozó zárónyilatkozatának elfogadásához, az uniós országok vezetői megvizsgálják annak jogi lehetőségeit, hogy a dokumentumot hivatalosan jóváhagyják. „Meg fogjuk oldani ezt a problémát” – fogalmazott.
A zárónyilatkozat elfogadásához egyhangú döntés, a tagállamok mindegyikének hozzájárulása szükséges, ugyanakkor a lengyel szembenállás nem befolyásolja a tanács elnökének újraválasztásáról hozott döntést.