Sajtótájékoztatóján Tusk azt közölte, hogy az előző nap öt ukrán katona vesztette életét a Donyec-medencében. Hozzátette: a partnerországokban a befagyott és az aktív fegyveres konfliktusok „komoly nehézségeket okoznak, és akadályozzák a fejlődést”, valamint aláhúzta, az EU támogatja ezen országok területi egységét, függetlenségét és szuverenitását.
Kiemelte: „lépésről lépésre egyesítik Európát” az Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Georgiával, Moldovával, Örményországgal és Ukrajnával való partnerséggel, amely jelentősen javítja a felek állampolgárai és vállalkozásai közötti kapcsolatokat.
Tusk azon véleményének adott hangot, hogy ezen országoknak szuverén joga megválasztani, hogy milyen célokat kívánnak követni az uniós kapcsolataikban, és mint mondta, „minden lehetőség nyitva áll” Ukrajna, Georgia és Moldova előtt. Elmondta, ő maga szerette volna, ha „ambiciózusabb” a találkozón elfogadott zárónyilatkozat nyelvezete, azonban a legfontosabb aláírók egysége volt.
Az Európai Tanács elnöke leszögezte: elítéli az ukrajnai orosz agressziót. Viszont ez az együttműködés nem Moszkva ellen irányul, ez „nem geopolitikai szépségverseny az EU és Oroszország között”, hanem „szuverén országok közötti, politikai, gazdasági és katonai fenyegetések vagy kényszerítés nélküli” partnerség. Mindazonáltal hozzátette: élete első felét a „szovjet blokkban” töltötte, a másodikat pedig a „szabad világban”, és „ha ez mégis szépségverseny lenne, akkor nem habozna a másodikat választani”.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke úgy vélekedett, hogy a keleti partnerség elsősorban a „társadalmaink közelebb hozásáról” és az életszínvonal növeléséről szóló. A brüsszeli testület vezetője emellett komoly eredménynek nevezte az Örményországgal kötött, hamarosan aláírásra kerülő átfogó partnerségi megállapodást.
A sajtóértekezleten Jüri Ratas, az EU soros elnökségét betöltő Észtország kormányfője azt hangoztatta, hogy az erős és stabil szomszédság az Európai Uniót is erősebbé és stabilabbá teszi.
Tíz napon belül előrelépésre van szükség a decemberi továbblépéshez
Tíz napon belül jelentős előrelépésre van szükség az Egyesült Királyság uniós kiválásának mindhárom főbb kérdésében ahhoz, hogy a bennmaradó tagállamok jóváhagyják a tárgyalások második szakaszának megkezdését – figyelmeztetett Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pénteken, miután Theresa May brit kormányfővel egyeztetett Brüsszelben.
Lehetséges elegendő előrehaladást elérni a december 14-15-i EU-csúcsig, de mindenesetre „komoly kihívást” jelent – írta a tanács elnöke a Twitteren.
Eközben May rövid sajtóértekezletet tartott, amelynek során „rendkívül pozitívnak” nevezte a Tuskkal folytatott kétoldalú megbeszélését, és úgy vélekedett, hogy történt előrelépés, azonban elismerte, „még vannak megoldásra váró kérdések”.
Hozzátette, mindkét fél őszintén szeretne előrelépni és megkezdeni a jövőbeli kapcsolatrendszerrel szóló egyeztetéseket.
May korábban kitért azon kérdések elől, hogy kormánya hajlandó-e megemelni az EU-val szemben fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségek rendezésére szánt összeget, ami szakértők szerint kulcsfontosságú lenne a továbblépéshez, és ezúttal is mindössze annyit mondott, hogy a szigetország „eleget fog tenni a kötelezettségeinek”.
A brit miniszterelnök Angela Merkel német kancellárral is beszélt, a találkozót a londoni kormányfői hivatal „nagyon konstruktívnak” minősítette.
A kétoldalú egyeztetésekre az uniós és a keleti partnerségi országok vezetőinek pénteki csúcstalálkozója után került sor.
A kiválási tárgyalások következő fordulójának időpontjáról még nem született megállapodás a felek között, márpedig fogytán az idő, ugyanis a bennmaradó huszonhét tagállam vezetői a december 14-15-i csúcstalálkozójukon fognak dönteni arról, szerintük történt-e már elegendő előrehaladás ahhoz, hogy tovább lehessen lépni a második egyeztetési szakaszra, a jövőbeli kapcsolatok kérdéseire.