Nem terjesztette elő a román kormány az UNESCO legutóbbi illetékes bizottsági ülésén a több mint fél évezredes múltra visszatekintő, az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseményének számító, százezreket vonzó csíksomlyói búcsú örökséglistára vételének kérdését. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Kelemen Hunor még kulturális miniszterként 2012-ben kezdeményezte, illetve felügyelte a búcsú felterjesztésének előkészítését. Miután az UNESCO illetékes testülete formai hibát talált az akkori előterjesztésben, a kiegészítések után 2016-ban került volna terítékre a kérelem.
A Ciolos-kormány képviselője azonban nem terjesztette elő az ügyet. Az Etiópiában tartott ülésen a román képviselő lobbija következtében további három állam, Ciprus, Mexikó és Ausztria képviselője is a Csíksomlyó-dosszié ellen beszélt, így a bizottság elutasította a búcsú felvételét a szellemi világörökségi listára. Tavaly decemberben a Moldovai Köztársasággal közösen jelölt moldvai faliszőttesek váltak az UNESCO szellemi világörökségének részévé.
„Ez újra azt üzeni, hogy a román állam semmit nem akar elfogadni, ami nem román vagy nem ortodox. Pedig a világ legtermészetesebb, a római katolikusok, illetve az erdélyi magyarok irányába teendő gesztusáról lenne szó” – nyilatkozta akkor Kelemen Hunor. Néhány napja Dél-Koreában bebizonyosodott, hogy a román kormány azóta sem foglalkozott a csíksomlyói búcsú ügycsomójának kiegészítésével és előterjesztésével. Az UNESCO ezek után idei soros ülésen sem tárgyalta a búcsúnak a szellemi világörökségi listára való felvételét.
A zarándoklat felterjesztése lenne az első erdélyi magyar érték, amely önmagában kerül fel az UNESCO világörökségi listájára. A bukaresti obstrukció láttán felmerült az is, hogy Magyarország vállaljon kezdeményező szerepet, mivel azonban erdélyi értékről van szó, csak Romániával közös jelölésről lehetne szó. A búcsú már felkerült az erdélyi magyar értéktárba, felvették a magyar értéktárba, és megkezdődött a hungarikummá nyilvánítás procedúrája is. A vallásos esemény nem praktikus okokból „kiált” UNESCO-lista után, léte nem forog veszélyben, viszont a Kárpát-medencei magyarság igen jelentős kulturális értékéről van szó.
A jelenlegi Románia létrejöttének eredőjeként kezelt gyulafehérvári népgyűlés 2018-as centenáriuma sem kínál sokkal több esélyt az erdélyi magyar érték újbóli felterjesztésére. Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős alelnöke szerint évekbe telhet, míg újra terítékre kerül az ügy. „A Csíksomlyó bojkottjához hasonló esetek is rámutatnak: európai jogszabályra lenne szükség az őshonos európai kisebbségek kulturális örökségének és hagyományainak védelme érdekében” – fogalmazott a Krónika című napilapnak a kezdeményezés idején kulturális államtitkárként tevékenykedő Hegedüs Csilla.