Az amerikai dollárt 2015-ben semmi nem tudta megverni. Ezt az euró–dollár keresztárfolyam is megsínylette, nemcsak az amerikai és az európai térség gazdaságának eltérő teljesítménye miatt, hanem az egymással nem szinkronban lévő jegybanki lépések nyomán is. Az Európai Központi Bank mennyiségi lazítást hajt végre a jövő évre átmenően is, miközben a Federal Reserve, az amerikai tartalékbank két hete megkezdte a piacokon már régóta várt kamatemelési ciklusát.
A Portfolio.hu gyűjtése szerint egyes valuták, mint az argentin peso vagy az ukrán hrivnya 50 százalék körül is gyengülhettek a zöldhasúhoz képest, de az euró jegyzése is tíz százalékot esett vissza a devizapárban. Ennél valamivel többet, 11,7 százalékot veszített a dollárhoz viszonyítva a forint, amely gyakran a feltörekvő devizákkal együtt mozog a bankközi devizakereskedelemben. De ezen társai, így a román lej, különösen pedig – a törökországi bizonytalanságok miatt – a török líra még jobban megszenvedték a dollár erősödését; utóbbi 25,8 százalékot veszített értékéből ebben a devizapárban.
Elemzők szerint a forinton nagyot lendíthetne a magyar adósságbesorolás javítása, ami az idei hitelminősítői jelzések alapján 2016-ra várható. Napi szinten az euróval szemben ugyanakkor tovább erősödik a hazai fizetőeszköz, immár a 313-as szintet ostromolva, áll az Erste Bank tegnapi elemzésében, amely szerint az év végi adósságráta-csökkentéshez 315 alatti árfolyamra lesz szükség. – Az euró–dollár devizapárban pedig az 1,09-es jegyzési szintről való megpattanás után újra elképzelhető, hogy megpróbálkozik a devizapár az 1,10-es szint ostromlásával. Az 1,1045-nél található kétszáz napos mozgóátlag azonban minden bizonnyal újra megállítja majd az euró erősödését – állítják az Erste elemzői.
A dollár árfolyamának alakulásával kapcsolatban érdemes visszatekinteni az elmúlt két és fél évtizedre: ahányszor a Fed először emelt rátát, tehát mind az öt legutóbbi alkalommal, annyiszor nem erősödött, hanem éppenséggel gyengült az amerikai dollár, állítja a Saxo Bank elemzője. Az Egyesült Államokon kívül tartott dollármennyiség jóval nagyobb, mint a belüli. A világ országai, vállalatai, magánszemélyei túlnyomórészt dollárban vettek és vesznek fel hitelt. A globális GDP-t megtermelő országok fele közvetlenül függ a dollártól, annak erősödése természetszerűleg árt, gyengülése viszont általában használ a világgazdaságnak – áll a Saxo Bank elemzésében, amely szerint egy euró 1,20-1,25 dollárt ér majd a jövő év végére.
LAGARDE NEM SOK JÓRA SZÁMÍT
Csalódást keltő, egyenetlen világgazdasági növekedésre számít 2016-ban Christine Lagarde a német Handelsblattban megjelent írása alapján. Az IMF vezérigazgatója szerint az amerikai kamatemelési ciklus és a kínai növekedés lassulása világszerte növeli a kockázatokat. Az amerikai monetáris politika „normalizálódása” és a kínai növekedés szerkezetének átalakulása „szükséges és egészséges” folyamat, de ügyelni kell rá, hogy a lehető leghatékonyabban történjen meg – vélekedett. Lagarde szerint az is kihívást jelent, hogy több országban gyenge a pénzügyi rendszer, a fejlődőknél növekednek a pénzügyi kockázatok. Az amerikai kamatemelésnek lehetnek „tovagyűrűző hatásai”, amelyek növelhetik a fejlődők finanszírozási költségeit. (MTI)