A világszervezet különmegbízottja, Bernardino Leon hangsúlyozta, hogy rendkívül nehéz volt összehozni a potenciális koalíciót. A diplomata képesnek tartja az egységes Líbia új vezetőinek ajánlott politikusokat arra, hogy békét teremtsenek végre az anarchiába süllyedt észak-afrikai országban.
Ezt az optimizmust azonban kevesen osztják. Líbiában lényegében az arab tavasz forradalmi hevületében kitört polgárháború óta teljes káosz uralkodik. Az évtizedekig uralkodó Moammer el-Kadhafi hatalmának megdöntését követően, a közös cél hiányában megszűnt a különböző milíciákat összetartó kohézió. Azóta a fegyveres csoportok mindannyian a hatalom és az ország területén található jelentős nyersanyagforrások kis szeleteinek megszerzésén fáradoznak több-kevesebb sikerrel.
A 2012-ben megválasztott általános nemzeti kongresszus Líbia területének nagy részét viszonylag huzamosabb ideig felügyelete alatt tudta tartani, bár a radikális erők országszerte jelentős regionális központokat építettek ki. Tavaly nyáron aztán a magát Líbiai Hajnalnak nevező iszlamista csoportok laza szövetsége elfoglalta Tripolit a nemzetközileg elismert kormánytól, amely a főváros feladását követően az ország keleti részére szorult vissza.
A kettészakadó országban az anarchikus állapotok állandósulása fenyegetett, bár a most közzétett javaslat ellenére is fennáll ennek a veszélye, ezért a nemzetközi közösség megkezdte a békéltetést az ország két legnagyobb részét uraló erő között. A közel egy évig tartó tárgyalások eredménye a leendő egységkormányról szóló bejelentés, ami azonban rendkívül korai volt, mivel a felek még nem fogadták el a politikai megegyezést, amely lehetővé tenné a közös testület felállítását. Így tehát felelőtlenségnek tűnik, hogy a világszervezet megbízottja konkrét nevekkel és kormányzati struktúrával állt elő.
Ezt a véleményt az általános nemzeti kongresszus Tobrukba visszaszorult törvényhozásának tagjai is osztják. Az egyik honatya úgy látja, hogy amennyiben az ENSZ által ajánlott kormány létrejön, Líbia végérvényesen darabokra fog szakadni; Leon bejelentését komolyan kritizálta, ostoba lépésnek nevezve azt.
A világszervezet hurráoptimizmusa ellenére a líbiai helyzet vélhetően a jövőben sem javul jelentős mértékben. Európa számára az instabilitás mellett a legnagyobb problémát az Afrikából érkező migránsok tömegei jelentik, akik az anarchia miatt továbbra is szabadon áramolhatnak kontinensünk felé.