– Ma szavaz a brazil szenátus arról, hogy az impeachment, avagy felelősségre vonási eljárással megbuktatják-e az elnököt, Dilma Rousseffet. Miért alakult ki ez a helyzet?
– A szituáció igen komplikált, és a brazilok számára is nehezen érthető. Tény, hogy Dilma gazdasági értelemben véve nagyon rossz elnök volt, számos hibát követett el. 2014-ben – harminc év után először – hiánnyal zárt a költségvetés. Brazíliában ez súlyos probléma, ugyanis a költségvetési hiányt, azaz hogy az állam többet költsön, mint amennyi a bevétele, tiltja az alkotmány. Dilma pedig többet költött, és ezt elhallgatta, hogy 2014 végén meg tudja nyerni a választást. A szövetségi, állami tulajdonú bankokkal fizettette ki a hiányt, így a kormányzat számai nem voltak rosszak. Amikor erre fény derült, éppen a választás előtt, a legtöbben azt hitték, az ellenzék kampányfogásáról van szó. Mára tudjuk, hogy ez igaz volt, és mivel bűncselekménynek minősül, sokan akarják Dilma elmozdítását.
– Ezek szerint nincs köze a brazil politikai elit szinte egészét behálózó Petrobras-botrányhoz?
– A gyakorlatban nincs köze a Petrobrasnak az elnök ügyéhez, de nagyon is hozzájárul, hiszen ma mindenki az olajvállalat körüli korrupciós botrányról beszél Brazíliában. Egy 40 milliárd dolláros ügyről van szó, amely a legnagyobb korrupciós botrány a világon, és már számos politikus és vállalkozó is börtönbe került. A legjobban érintett az elmúlt években koalícióban kormányzó két párt: a Brazil Demokratikus Mozgalom Párt (PMDB) és a Dilma vezette Munkáspárt (PT). De tény, hogy Dilma neve soha nem került elő a nyomozás során, ő ebben valószínűleg ártatlan. Véleményem szerint az, amit Dilma elkövetett, nem akkora bűn, de mivel a gazdaság rendkívül rossz állapotban van, az egész ország mérges: az elnöknek ezért kell mennie.
– Valóban ő a hibás a kialakult gazdasági állapotért?
– Az igazság az, hogy a brazil gazdaság az árucikkektől függ. A legfontosabb vásárlónk Kína, így amikor a kínai gazdaság lassulni kezdett, Brazília növekedési üteme is lelassult. Kevesebbet tudtunk eladni, és kevesebbért: ez hatalmas problémát okozott. De nyilván Dilma sem ártatlan. 2013–14-ben megtiltotta például a gáz- és energiaárak emelését, hogy megakadályozza az inflációt – és megnyerje a választást. A szavazás után pedig elengedte az árakat, ami 2015-ben 11 százalékos inflációt eredményezett. A károkat pedig még károsabb lépésekkel próbálta ellensúlyozni, így teljes káoszt okozott.
– És mi fog történni, ha megbukik az elnök?
– Az elnök az alsóházban már elvesztette a szavazást, és a szenátusban is biztosan el fogja veszíteni. Így az alelnök, Michel Temer kerül a helyébe, aki szerintem még rosszabb választás. Temer a Munkáspárttal együtt kormányzó PMDB vezetője, ám pártja nemrég elhagyta a kormánykoalíciót, és Dilma legerősebb ellenzékévé vált. Véleményem szerint Temer egy áruló, aki láthatóan elnök akar lenni. Egy maffiózó, akinek a neve sem tiszta: nyakig benne van a Petrobras-ügyben is.
– De gazdaságpolitikailag hozhat változást?
– A helyzet a mostaninál biztosan jobb lesz, mert ennél rosszabb már nem lehet. És van egy nagy különbség Dilma és Temer között: Temer tehetséges emberekkel veszi körbe magát, amire Dilma soha nem volt képes. Az új elnök maga mellé veszi a központi bank volt elnökét, Henrique Meirellest pénzügyminiszterként. Meirelles nagyon tehetséges és tapasztalt szakember, és ami a legfontosabb, hogy a piac bízik benne. Ugyanakkor Temer helyzete instabil lesz. Mivel a Munkáspárt mellett állnak a szakszervezetek, folyamatos tüntetésekre lehet majd számítani. Arról nem is beszélve, hogy folyik Temer ellen a nyomozás: csak idő kérdése, és őt is eljárás alá vonják.
– Ön szerint mi lenne a megoldás?
– Életemben először azt látom, hogy az ország teljesen megosztott: komoly ellentét alakult ki a Dilmát támogatók és az ellenzők között, ami hatalmas probléma. A lakosság 35-40 százaléka áll az elnök mellett, de nem azért, mert szeretik, hanem azért, mert úgy gondolják, hogy ami zajlik, az egy puccs. Hadsereg nélkül, de puccs. Csak egy új választás oldhatná meg a helyzetet, de ez várhatóan 2018-ban fog bekövetkezni, az alkotmány szerint ugyanis elnökválasztást csak négyévente lehet tartani. A két legnagyobb esélyesnek Luiz Inácio Lula da Silvát, a munkáspárti, rendkívül népszerű volt elnököt, és Marina Silvát, a közvélemény-kutatásokban ma első helyen álló, független, „zöld” jelöltet látom. Marina egy nagyon karizmatikus, őszinte nő, aki még teljesen tiszta – bár tény, hogy eddig nem vett részt a politikai vezetésben.
– Ebben a helyzetben mire számíthatunk az olimpiával kapcsolatban?
– Szerintem az olimpia nagy siker lesz. A játékok megszervezéséért ugyanis nem a központi kormány, hanem Rio de Janeiro vezetése felel. Nagyon jól dolgoztak, már minden készen áll, nincs komoly késés. Az egyetlen probléma az lehet, hogy nem jön annyi turista, mint amennyit szeretnénk. De ez a világgazdasági jelenlegi helyzete miatt van így, illetve azért, mert a repülőjegyek ára Brazíliába eleve nagyon drága, és az olimpiai játékok idején ez az összeg megduplázódik.
– Aggódhatunk a zikavírus és a terrorfenyegetések miatt?
– A zika veszélyes, de mivel nyári vírus, amely a hideg időt nem éli túl, és az olimpiai játékok alatt Brazíliában tél lesz, ez nem fog problémát jelenteni. Sajnos az Iszlám Állam harcosai nagyon kompetensek, elképzelhető, hogy próbálkoznak majd. De Rio de Janeiro is alaposan felkészült: rengeteget költött a biztonsági rendszerek kiépítésére. Ehhez izraeli technológiákat vásároltak, így szerintem ezzel sem lesz gond.
– A fent vázolt problémák alapján milyen jövőt jósol Brazíliának?
– Optimista vagyok, mert mindezen gondok ellenére az intézményeink nagyon erősek. Az igazságszolgáltatás nagyon jól működik, láthatóan fejlődünk a korrupció elleni harcban, és a sajtónk teljesen szabad, világviszonylatban is. Sokat tanulunk a problémákból, és fejlődik a demokrácia. Persze sok feladat áll még előttünk, például az oktatás fejlesztése terén, de úgy gondolom, Brazília jó úton halad.
Ma bukhat meg Dilma Rouseff
Brazíliában minden idők legnagyobb korrupciós botránya robbant ki 2014-ben, amely az állami olajvállalat, a Petrobras pénzmosási ügyeire derített fényt. Mára a politikai és gazdasági elit több száz tagját letartóztatták, és a demonstrá-
ciók szinte mindennapossá váltak. Közben a munkáspárti elnök, Dilma Rousseff is botrányba keveredett, ugyanis a választási győzelem érdekében manipulálta a költségvetést. A brazil gazdaság lejtmenetbe állt, és a parlamentben is kisebbségbe került a kormányzó Munkáspárt, mivel koalíciós partnere, a Brazil Demokratikus Mozgalom Párt átállt az ellenzékbe. Impeachementet, azaz felelősségre vonási eljárást kezdeményeztek az elnök ellen, amelyet az alsóházban április 17-én meg is szavaztak. Bár tegnap az alsóház ideiglenes elnöke, Waldir Maranhao eljárási hiba miatt érvénytelenítette a szavazást, néhány órával később visszavonta döntését. A szenátus így – az eredeti tervhez igazodva – ma szavaz Dilma Rousseff sorsáról. Az elnök nem számíthat sok jóra, hiszen az ellenzék a szenátusban is többséggel rendelkezik.