Juncker hangsúlyozta, hogy a Katalónia elszakadásáról szóló, vasárnap tartott népszavazás Spanyolország belső ügye, amelyet Madridnak az ország alkotmányos rendjével összhangban kell kezelnie.
Hozzátette, hogy az uniós bizottság a jogi helyzetnek megfelelően alakítja ki álláspontját. Az ügy tisztán jogi vonatkozásain túl a bizottság úgy véli, hogy az egységre és a stabilitásra kell törekedni, nem pedig a megosztottságra és a széttöredezettségre – hangsúlyozta.
Juncker felszólította az érintett feleket, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a szembenállás helyett párbeszéd kezdődhessen közöttük. Az erőszak soha nem lehet a politika eszköze – tette hozzá.
A bizottság elnöke reményét fejezte ki, hogy Spanyolország az alkotmány és a benne foglalt alapvető állampolgári jogok teljes tiszteletben tartása mellett Mariano Rajoy miniszterelnök vezetésével kezelni fogja a kialakult összetett és nehéz folyamatot.
Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság vezető szóvivője sajtótájékoztatóján aláhúzta, az uniós bizottság a jogi keretek betartásáért felelős intézmény. Az Európai Uniót és tagállamait több évtizedes alkotmányosság értékei tartják össze, ugyanakkor bizonyos kezdeményezések megpróbálják gyengíteni a képviselt értékeket és ilyen esetben az Európai Bizottság állást foglalhat azok védelme érdekében.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az erőszak eszköze újbóli használatának elkerülésére szólította fel Mariano Rajoy spanyol kormányfőt.
Az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő tanács vezetője Twitter-üzenetében közölte, hogy telefonbeszélgetést folytatott a spanyol miniszterelnökkel, akit arra kért, mielőbb előzze meg, hogy a jelenlegi helyzet elmérgesedjen.
Elmondta, megérti a katalán függetlenségről tartott népszavazás spanyol alkotmányra hivatkozva kimondott érvénytelenségét, ugyanakkor a referendumot megzavaró erőszak nem ismétlődhet meg.
Vasárnap Katalóniában függetlenségi népszavazást tartottak, hogy jogot szerezzenek egy Spanyolországtól független állam létrehozására. A spanyol kormány alkotmányellenesnek nyilvánította a – madridi alkotmánybíróság által felfüggesztett – szavazást, és a rendőrség több helyen intézkedett a betiltott függetlenségi referendum ellen. A katalán kormány adatai szerint 844 ember sérült meg a spanyol rendőrökkel a voksolás lehetőségéért folytatott küzdelemben, a legtöbben Barcelonában.
A spanyol belügyminisztérium közölte, hogy az összetűzésekben a biztonsági erők 33 tagja is megsérült.
A szerb miniszterelnök és az államfő kiállt a spanyol kormány mellett
Ana Brnabic szerb kormányfő nem fejtette ki, melyek voltak ezek a nehéz helyzetek, de feltehetően arra utalt, hogy amikor 2008-ban Koszovó egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Madrid elítélte Pristina lépését, és Spanyolország azóta is azon öt európai uniós állam közé tartozik, amelyek nem ismerik el Koszovó függetlenségét.
Aleksandar Vucic köztársasági elnök szintén azt hangsúlyozta hétfőn, hogy Szerbia barátként tekint Spanyolországra, és támogatja a madridi kormányt.
Mindemellett hozzáfűzte, hogy a szerbek ezen a napon feltehetnék a kérdést az Európai Uniónak: hogyan lehetséges, hogy Brüsszel érvénytelennek nyilvánította a katalán népszavazást, míg Koszovó esetében népszavazás nélkül is elismerte az elszakadást, majd az EU 22 tagállama külön-külön is törvényesnek ítélte Koszovó függetlenedését, és ezzel sárba tiport mindent, amin az európai politika és az EU politikája alapult.
Aláhúzta: ez az eset jó példája a kettős mércének és a világpolitika képmutatásának. A szerb elnök szerint a nagyhatalmak játszottak a balkáni országokkal, és azt hitték, úgy alakítják a határokat, ahogy akarják, mert a térség nem tartozik az Európai Unióhoz, ám most, amikor ők kerültek hasonló helyzetbe, máshogy kezelik az esetet.
A szerbiai parlamenti pártok többsége egyébként a spanyol kormány mellett állt ki, egyedüli kivételt a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) jelentett. Nenad Canak pártelnök Barcelonába utazott vasárnap, hogy a helyszínen támogassa a függetlenségi népszavazást.
Az LSV korábban többször is azzal kampányolt, hogy függetlenítené a Vajdaságot Szerbiától. Az LSV-nek három képviselője van a belgrádi parlamentben.