Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter még kedden lezártnak nevezte a vitát az Európai Bizottsággal, miután Varsó újabb levelet küldött Brüsszelnek, hogy tisztázza a felmerült aggályokat. A 2015 novemberében hatalomra került nemzeti-konzervatív kormány az Orbán Viktor vezette magyar kormányhoz hasonló intézkedéseket hozott – médiareform, a közigazgatási modell átalakítása, a bankok megadóztatása –, amelyek már a kezdetek kezdetén zavarták az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet és néhány nyugat-európai ország vezetését. A legnagyobb vihart azonban az alkotmánybíróság összetételének megváltoztatása, a testület egy ideig tartó működésképtelensége, illetve a bíróság elnökének vitatott körülmények között történt kinevezése okozta, noha az előző, jobboldali-liberális kormány is felelős ebben az ügyben.
Az Európai Bizottság tavaly januárban a lengyel belpolitikai fejlemények miatt olyan többlépcsős eljárást indított, amelynek végén Varsónak az európai uniós tagsággal járó jogait is felfüggeszthetik. Az úgynevezett uniós jogállamisági mechanizmus 2014 óta létezik, de korábban soha nem alkalmazták. A Magyar Időknek Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója korábban azt mondta, hogy az eljárást az Európai Bizottság azért találta ki, mert nem talált fogást Magyarországon, nem tudott jogi lépéseket tenni hazánk ellen. A jogállamisági mechanizmus keretében a lengyel külügyminisztérium utoljára hétfőn foglalt állást, az Európai Bizottság azon ajánlásaira válaszolva, amelyeket Brüsszel tavaly júliusban fogalmazott meg. A válaszban Varsó az alkotmánybíróság helyzetét illetően leszögezte: az erről szóló új lengyel törvények elfogadásával, új alkotmánybírósági elnök megválasztásával megteremtődtek a testület szabályos működésének feltételei.
Brüsszel azonban nem elégedett a lengyel válaszokkal, ezért Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke a Reuters hírügynökség értesülése szerint azt vetette fel az uniós biztosok szerdai ülésén, hogy az EU tagállamainak a véleményét is ki kell kérni az ügyben. Timmermans a tagországok európai ügyekkel foglalkozó minisztereinek március 7-i ülésén akarja felmérni, hogy az uniós fővárosokban támogatnának-e „további lépéseket”. Mint lapunk korábban megírta, a büntetőintézkedések bevezetése valószínűtlen, mivel ahhoz a tagállamok jóváhagyására is szükség van. Orbán Viktor miniszterelnök többször is jelezte, Magyarország nem támogatja a szankciókat.
Alaptalan vádak
A lengyel külügyminisztérium tegnap bekérette az Európai Bizottság varsói képviselőjét a lengyel jogállamiságról készült belső jelentés miatt. A lengyel közszolgálati hírtelevízió szerdán jutott egy, az Európai Bizottság belső dokumentumaként elkészült elemzés birtokába, amely szerint Lengyelországban „folyamatosan megsértik a jogot, az igazságszolgáltatásban zajló változások a bíróságok szuverenitását korlátozzák, és a bírákat fizikailag is megtámadják”. A minisztériumi közlemény felületesnek minősíti a lengyel igazságügyben fennálló helyzet ilyetén ismertetését, valamint – bizonyítékok és forrásmegjelölés hiányában – alaptalannak tartja a bírák megtámadásáról szóló állításokat. (MTI)