– Elutasítom ennek a munkacsoportnak a döntését. Ez a csoport hozzá nem értő emberekből áll, nem jogászokból. Julian Assange szökevény, aki az igazságszolgáltatás elől bujkál az ecuadori nagykövetségen – mondta tegnap Hammond. Hozzátette, ha Assange úgy dönt, előbújik a nagykövetségről, kénytelen lesz bíróság elé állni Svédországban.
A férfi évek óta Ecuador londoni nagykövetségén él, ahol politikai menedékjogot kapott 2012 nyarán. A WikiLeaks-alapító ugyanis 2010-től kezdve csaknem 400 ezer bizalmas amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg és tett közzé, többek között az Egyesült Államok afganisztáni és iraki katonai beavatkozására vonatkozóan.
A svéd hatóságok ugyanakkor szexuális bűncselekmény gyanújával körözik őt. A vádat tagadó férfit a svéd nemzetközi körözés alapján 2010 decemberében őrizetbe vették Nagy-Britanniában, és az első fokon eljáró londoni bíróság 2011 februárjában jóváhagyta kiadatását. Így amennyiben kilép az ecuadori nagykövetségről, Nagy-Britannia kiadná őt a svédeknek, Svédország pedig akár az Egyesült Államoknak is, ahol még halálbüntetésre is ítélhetik.
Az ausztrál állampolgárságú, 44 éves férfi ezért kérte az ENSZ segítségét. Kijelentette, hogy amennyiben az ügyét vizsgáló ENSZ-bizottság ellene ítél, aláveti magát a brit letartóztatásnak. Ha viszont neki adnak igazat, akkor arra számít, hogy azonnal visszakapja útlevelét és megszűnnek az őrizetbevételére tett kísérletek. Ez azonban nem történt meg: London után a svéd kormány is visszautasította tegnap az ENSZ munkacsoportjának állásfoglalását, jelezve, hogy Stockholm nem ért egyet a döntéssel. A svéd külügyminisztérium úgy fogalmazott, a világszervezet szakértőinek nincs joguk beavatkozni egy folyamatban lévő, a svéd igazságszolgáltatás előtt fekvő ügybe. Julian Assange egyik svéd ügyvédje, Thomas Olsson ezzel szemben úgy nyilatkozott, Svédországnak nincs más választása, mint hogy alávesse magát az ENSZ emberi jogi csoportja álláspontjának. – Svédország elkötelezte magát azok mellett a szabályok és döntések mellett, amelyek az ENSZ emberi jogi chartájában találhatók – mondta. Hozzátette, időt kell adni az ügyet kézben tartó svéd ügyésznek, hogy elemezhesse ezt az állásfoglalást.
Brit–ecuadori feszültség
Miután az ENSZ illetékes munkacsoportja kijelentette, Nagy-Britannia önkényesen tartja fogva Julian Assange-t, a menedéket nyújtó Ecuador kárpótlásért szólalt fel, mondván, az ország londoni nagykövetsége három és fél éve ad otthont a WikiLeaks alapítójának. „A döntés azt jelzi, igazunk volt éveken át” – nyilatkozta az ecuadori elnök, Rafael Correa csütörtökön. „De ki kárpótolja a sérelemért Julian Assange-t és Ecuadort?” – tette fel a kérdést. Miután kiderült, az ENSZ-véleményt mind a brit, mind a svéd hatóságok elutasítják, Ecuador külügyminisztere, Ricardo Patino kijelentette, továbbra is otthont adnak Assange-nak. „Az okok, amelyek miatt az ország menedékjogot biztosított Assange számára, továbbra is fennállnak” – mondta. A brit és az ecuadori diplomácia között évek óta feszültséget okoz az Assange-ügy. A két külügyi tárca egy évvel a férfi nagykövetségi tartózkodását követően már igyekezett megegyezni. Akkor egy jogászmunkacsoport létrehozásáról döntöttek, amely diplomáciai megoldást próbál keresni az ügyben. Assange úgy fogalmazott, kész akár további öt évet is várni a nagykövetségen. A férfi őrzésére a londoni rendőrség sem sajnálta az erőforrásokat: három év után tavaly nyáron hagyott fel az ecuadori nagykövetség 24 órás őrzésével, mely addig 11 millió fontba került a briteknek. „Ecuador döntése, hogy menedéket nyújt a férfinak, akadályozza az igazságszolgáltatás menetét” – mondta korábban Hugo Swire brit diplomata, aki szerint az ügyben tanúsított tehetetlenség „szégyenfoltja Nagy-Britanniának”. „Az Ecuadori Köztársaság nem vesz leckéket semelyik külföldi kormánytól, legkevésbé attól, amely nem vesz tudomást a politikai menedékkérelem intézményéről” – állt ki igaza mellett az ecuadori külügyminiszter.