David Cameron a Londonban rendezett nagyszabású nemzetközi korrupcióellenes értekezleten ismertette a kormány intézkedési csomagját. A tervezetből kiderül, hogy Angliában és Walesben hozzávetőleg százezer, Londonban több mint 44 ezer ingatlan van külföldi befektetők nevén.
A külföldi ingatlanvásárlókról összeállítandó jegyzék célja az, hogy korrupt magánszemélyek és országok ne tudják a londoni ingatlanpiacra irányítani, ott tisztára mosni vagy elrejteni törvénysértő módon szerzett vagyonukat – áll a korrupcióellenes értekezleten ismertetett tervezetben.
Cameron bejelentette azt is, hogy Nagy-Britannia létrehozza a világ első nemzetközi korrupcióellenes koordinációs központját, londoni székhellyel. A szervezet tevékenységében közreműködik az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Svájc és az Interpol.
Mindemellett negyven ország, köztük a brit korona függő területei, illetve a brit tengerentúli területek, amelyeken jelentős pénzügyi szolgáltatási szektorok működnek, beleegyeztek abba, hogy automatikusan megosztják más országokkal a náluk bejegyzett vállalkozások tulajdonosi névjegyzékét. Ennek révén a bűnüldöző hatóságok most első ízben betekintést nyerhetnek abba, hogy pontosan kik birtokolják és ellenőrzik ezeket a vállalkozásokat.
A Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodából néhány hete kiszivárogtatott több milliónyi dokumentumból sok minden más mellett kiderült az is, hogy a panamai cég egyedül a Brit Virgin-szigeteken több mint százezer titkos hátterű vállalat bejegyzésében közreműködött.
A londoni korrupcióellenes értekezleten részt vett Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója is. Lagarde a konferenciára összeállított prezentációjában kifejtette, hogy az IMF legutóbbi becslései szerint globálisan évente 1500-2000 milliárd dollár közé tehető a megvesztegetésre fordított pénzek összege; ez a világgazdasági szintű hazai össztermék (GDP) hozzávetőleg 2 százaléka.
A megvesztegetés két világosan érzékelhető formája az adóelkerülés, illetve a közbeszerzési eljárások megkerülése céljából kifizetett kenőpénz. Az előbbi közvetlen költségvetési veszteséggel, az utóbbi pedig magasabb közkiadásokkal és az állami beruházások minőségének eróziójával jár – hangsúlyozta az IMF vezetője.
Christine Lagarde szerint mindezek miatt a mindent átható korrupció a megfelelő költségvetési politika folytatását is megnehezíti. A korrupció ugyanis az adóelkerülést is ösztönzi, ha ugyanis valamely adómentességi kedvezmény mögött megvesztegetés sejlik fel, akkor a társadalom is sokkal kevésbé hajlandó betartani adótörvényeket – hangsúlyozta az IMF vezérigazgatója.