Az Európai Unióból való távozásra szavazó tíz brit polgárból hatnak az a véleménye, hogy akkori is megéri távozni e tömbből, ha az az Egyesült Királyság gazdaságára nézve súlyos károkat okoz, ismerteti a brüsszeli szakportál a friss YouGov felmérést.
Míg vezető londoni politikusok, írják, azon vitatkoznak, hogy miként járjanak el a Brexit ügyében, és már megkezdődtek a tárgyalások az EU-val a kilépésről, a felmérés azt mutatja, hogy mindez szintén hidegen hagyja a „Leave”-re, a távozásra szavazókat.
Philip Hammond pénzügyminiszter is figyelmeztetett a Brexit utáni súlyos gazdasági következményekre. Ennek ellenére a Leave szavazók csaknem 40 százalékát az sem érdekli, ha elveszti a munkahelyét, csak már ne is lássák hazájukat az Unió tagjaként.
A kedden nyilvánosságra hozott közvéleménykutatási eredmények szerint az elszakadásra szavazók 61 százaléka igennel válaszolt arra a kérdésre, vajon „a brit gazdaságnak okozott jelentős kár megéri azt az árat, amit Nagy-Britanniának az EU-ból való kihozataláért fizetni kell.”
A „Leave” szavazóknak csak 20 százaléka gondolja úgy, hogy a kilépés nem éri meg a fizetendő árat.
39 százalékuk az sem bánja, ha nekik személy szerint kell komoly árat fizetniük, mint saját vagy valamelyik családtag munkahelyének elvesztése, amennyiben erre kerülne sor.
Az idősebb korosztály esetében még keményvonalasabb válaszarányt kaptak: a 65 év feletti „Leave” szavazók 71 százaléka gondolja úgy, hogy a gazdaság súlyos sérülése is megéri a kilépést.
A maradáspártiaknak is megvannak a „szélsőségesei”, olvasható a cikkben. A „Remain” szavazók 34 százaléka szerint akkori is megéri az EU-ban maradni, ha az súlyos kárt okoz a brit gazdaságnak.
Közülük csak 18 százalék gondolja azt, hogy az EU-ban maradást az is megérné, ha elveszítenék munkájukat.
A Duna partjáról nézve nem is értjük, miért utálják ennyire a britek ezt a csodálatos uniót, Jean-Claude Junckerestül, Frans Timmermansostul, a legerősebbeknek tett szabályellenes kivételeivel, a merkeli nyílt és zárt ajtók mögötti útmutatások buzgó teljesítéseivel egyetemben? Vagy az is lehet, hogy e monarchikus felépítésű feudum reminiszcencia ország – balliberálisul eddig: ahol a demokrácia zöld füvét évszázadok óta nyírták – is totál bunkó lett? Egy igazi, közép-ázsiás Theresa Mayisztán?