A vádirat szerint a délkelet-romániai börtön volt parancsnoka olyan feltételek között tartotta az elítélteket, olyan bánásmódnak vetette alá őket, amely a fizikai megsemmisítésüket célozta. Így például az általa vezetett intézményben nem biztosították a legszükségesebb gyógyszereket, orvosi kezelést, megtagadták a betegek börtönkórházba szállítását, éheztették a foglyokat. A hatóságok 138 embert azonosítottak, akik abban a periódusban a Ramnicu Sarat-i börtönben raboskodtak, köztük a két világháború közötti korszak több meghatározó román politikusát, így Ion Mihalachét, a parasztpárt alapítóját. Az ügyészség Visinescut tette közvetlenül felelőssé legalább 12 fogoly haláláért.
Az elsőfokú ítéletet 2015 júniusában hozták meg, a fellebbvitel lényegében csak megerősítette a húsz év letöltendő börtönbüntetést kimondó döntést. Halmazati büntetésként Visinescut megfosztották katonai rendfokozatától, és 300 ezer eurónak megfelelő értékű kártérítés kifizetésére kötelezték áldozatai hozzátartozói javára. Bár a tavaly életbe léptetett új büntető törvénykönyv alapján akár életfogytiglanival is büntethetők az emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények, Visinescu esetében előrehaladott életkora megakadályozta a legnagyobb büntetés kiszabását.
A Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet 2013-ban kezdte el a sajtó által „kommunista pribékeknek” nevezett volt börtönőrök és munkatábor-parancsnokok elszámoltatását. Visinescu az első, akinek az ügyében jogerős ítélet született. A sorban egy másik ismert egykori lágerparancsnok, Ioan Ficior nyugalmazott ezredes következhet, aki a peripravai büntetőtábor parancsnoka volt. A számonkérést többek között az alkotmánybíróság 2013. december 12-i döntése teszi lehetségessé: az emberölés, így az 1950-es, 60-as években egykori büntetés-végrehajtási alkalmazottak által elkövetett politikai gyilkosságok nem évülnek el, vagyis az egykori pribékek bármikor felelősségre vonhatóak.
Önkormányzati választások
Június 5-én rendezik az önkormányzati választásokat Romániában – erről határozott tegnap a bukaresti kormány. Romániában négyévente, a parlamenti voksolás előtt néhány hónappal döntenek a választópolgárok az ország 45 ezer önkormányzati tisztségének sorsáról. Ekkor választják meg az ország csaknem 3200 községének és városának polgármesterét, helyi tanácsosait, valamint a 41 megyei önkormányzat tanácsosait. A tavalyi törvénymódosítás szerint a megyei tanácsok élére már nem közvetlenül a szavazópolgárok választanak vezetőt, hanem a képviselő-testület utólag választ saját elnököt. (MTI)