A 74 éves milliárdos – akinek kora miatt feltehetően ez lett volna az utolsó esélye ilyesmire – a nevét viselő médiavállalat és pénzügyi információszolgáltató véleményoldalán tette közzé az erről szóló állásfoglalását, amely egyben kíméletlen látleletet is ad az amerikai kampány visszásságairól. A régebben mindkét nagy pártban megfordult Bloomberg – New York előző polgármestere – különösen Donald Trumpot vette a célkeresztjébe, de az is feltűnő, Hillary Clintonnak sem szentel egyetlen pozitív sort sem, miközben a férjének igen. – A jelenlegi elnökjelöltek bűnbakokat kínálnak megoldások helyett. Ahelyett, hogy elmagyaráznák, miként szakítanak a pártoskodás lázával, amely megbénítja Washingtont, csak rádupláznak a működésképtelenségre – állítja Bloomberg, arra utalva, hogy a Fehér Házat és a kongresszust két ellentétes párt uralja. Ellenben Ronald Reagan és Bill Clinton problémamegoldók voltak, „nem ideológiai tisztogatók” – teszi hozzá a centrista nézeteket, liberális gazdaság- és konzervatív társadalompolitikát valló Bloomberg, egy-egy republikánus, illetve demokrata exelnököt emelve ki. A republikánus indulók eddigi listavezetője, Donald Trump ellenben „a legmegosztóbb és legdemagógabb kampányt folytatja, amelyet fel tudok idézni. Kihasználja az emberek előítéleteit és félelmeit” – állítja Bloomberg.
Saját esélyeit mérlegelve arra a következtetésre jutott az üzletember: győzni tudna ugyan néhány államban, de nem gyűjtene be 270 elektori voksot, ami pedig szükséges a Fehér Ház bevételéhez. Ráadásul a hármas megosztottság miatt elképzelhető, hogy egyik jelölt sem kap többséget, ami „elveszi az elnökválasztás jogát az amerikai néptől és a kongresszusnak adja”. Márpedig a kongresszusban a republikánusok vannak többségben, azaz – így az okfejtés – Bloomberg csak Trumpnak vagy Ted Cruz szenátornak kaparta volna ki a gesztenyét, ha versenybe szállt volna.
– Trump megjegyzései ártanak az Egyesült Államok és Mexikó kapcsolatának – mondta egyidejűleg Enrique Pena Nieto mexikói elnök. Az amerikai milliárdos előzőleg arról beszélt: elnöki kinevezése esetén mintegy 1600 kilométer hosszúságú falat emeltetne a két ország határára – az illegális bevándorlók feltartóztatására –, ráadásul ennek 10-12 milliárd dolláros költségét behajtaná a szomszédos államon.