Tony Blair kijelentette: elnézést kér, amiért az iraki háború előtti hírszerzési adatok tévesek voltak. A jelenleg ellenzékben politizáló Munkáspárt volt vezetője, aki 1997 és 2007 között állt a brit kormány élén, ugyancsak elnézést kért a háború utáni időszakra szóló tervezés bizonyos hibái miatt, idézte az interjúban elhangzottakat a távirati iroda. Blair hibának nevezte azt is – és ezért is bocsánatot kért –, hogy London és Washington a háború 2003-as kirobbantásakor nem értette meg, mi következhet Szaddám Huszein akkori iraki elnök rezsimjének eltávolítása után. Hozzátette ugyanakkor: magáért Huszein eltávolításáért nehéz lenne bocsánatot kérnie. A riporter felvetésére, miszerint számos vélemény szerint az Iszlám Állam felemelkedésének elsődleges oka az iraki invázió volt, Blair úgy fogalmazott, „ebben vannak igazságelemek (…), nem lehet azt mondani, hogy mi, akik 2003-ban eltávolítottuk Szaddám Huszeint, nem viselünk felelősséget a 2015-re kialakult helyzetért”. Az úgynevezett nyolcak levele egyik aláírója volt Medgyessy Péter akkori miniszterelnök is, s ezzel a magyar kormány is támogatta az iraki háború megindítását.
OROSZ–AMERIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS SZÍRIÁBAN
Moszkva készen áll rá, hogy együttműködjön az Egyesült Államokkal Szíriában, mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki a hét végén amerikai kollégájával, John Kerryvel is tárgyalt telefonon. Lavrov azt is közölte, országa kész légi támogatást nyújtani a Szabad Szíriai Hadsereg elnevezésű, nyugati támogatású ellenzéki szervezetnek. Bassár el-Aszad szíriai elnök pedig bejelentette: kész elnökválasztást kiírni az országban, de ő is indulna rajta – közölte az AFP-vel Alekszandr Juscsenko orosz képviselő, miután Aszad másokkal együtt fogadta őt. Ám a választásokat feltételhez kötötte: Szíriának előbb meg kell szabadulnia az Iszlám Állam szervezettől. (MTI)
háború hátterének feltárására 2009 óta folyik a hivatalos vizsgálat Nagy-Britanniában Sir John Chilcot egykori magas rangú diplomata vezetésével, de még mindig nincs hivatalos időpontja a vizsgálati jelentés közzétételének.
Egy másik, a hírszerzési tevékenységet vizsgáló független bizottság azonban már évekkel ezelőtt megállapította: Iraknak az invázió kezdete előtt már szinte biztosan nem volt bevethető állapotban érdemi mennyiségű vegyi vagy biológiai fegyvere, jóllehet a tizenkét évvel ezelőtti megszállást elsődlegesen azzal indokolták: a Huszein-rezsim tömegpusztító fegyvereket halmozott fel. Az ilyen fegyverek meglétét ugyanakkor már évekkel ezelőtt határozottan cáfolta Hans Blix, az ENSZ iraki fegyverellenőreinek egykori svéd vezetője. A Chilcot-bizottság előtt 2010-ben kijelentette: Irak az első, 1991-es öbölháború után megsemmisítette tömegpusztító fegyvereit, így a második háború idejére már nem volt ilyen típusú támadóeszközök birtokában.