– Melyek a nukleárisenergia-termelés fő nemzetközi trendjei, milyen szerepet játszik a Roszatom globálisan?
– Ma a világon az egyik fő kihívás a föld környezeti állapotának javítása és a légköri szén-dioxid-kibocsátás csökkentése. A világ országainak többsége érzékeli ezt a problémát, ezért volt fontos esemény az ENSZ éghajlat-változási keretegyezmény résztvevőinek párizsi konferenciája és az ott elfogadott egyezmény, amely előirányozza, hogy a globális felmelegedés mértékét 1,5 Celsius-fok alatt kell tartani a légköri szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével. Az ENSZ-tagállamok többsége a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről döntött, a szénmentes energetika fejlesztését helyezve előtérbe. Különösen fontos, hogy először ezen a szinten nyilvánították ki, hogy a szél-, a nap- és a vízenergia mellett az atomenergia fontos részét képezi a jövő zöldenergetikai rendszerének. A Nemzetközi Energiaügynökség megállapította, hogy a klímavédelmi célkitűzések teljesítése érdekében globálisan a jelenlegi 2,5-szeresére kell növelni az atomenergia felhasználását. Országunk szintén elkötelezett a párizsi egyezmény megvalósítását illetően, és már ma is kész jelentős erőfeszítéseket tenni a klímaváltozás elleni harcban. Oroszországban tíz atomerőműben jelenleg 35 blokk üzemel. Ezek az atomenergetikai létesítmények naponta 250 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás elkerülését teszik lehetővé, ami összevethető az oroszországi gépjárműpark kétéves teljes kibocsátásával. Képletesen az atomenergetika a föld tüdejeként szolgálhat, ami lehetővé teszi, hogy tiszta levegőt szívhassunk be. Jelenleg a békés atomenergiát használó országok klubjának bővülését tapasztaljuk. Miközben a legtöbb atomenergiát alkalmazó ország a jövőben is épít ezen energiahordozóra, az atomenergetika teret nyert Délkelet-Ázsia, Latin-Amerika, a Közel-Kelet és az afrikai kontinens országaiban is. Figyelemre méltó, hogy Európában a projektek többsége az orosz nyomottvizes VVER-technológia alkalmazásával valósul meg. Az épülő kilenc blokk közül hét orosz technológiát használ majd.
– Összesen hány reaktort épít jelenleg a Roszatom?
– A Roszatom világelső a külföldön épített atomerőművek számát tekintve. 34 blokkot épít a világ 12 országában Európában, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában, valamint az ázsiai csendes-óceáni térségben.
– Milyen gazdasági mutatói voltak az elmúlt években a Roszatomnak? Elégedett-e az állami konszern eredményeivel?
– A tíz évre szóló külföldi rendelésállomány az egyik ilyen mutató. Ez 2015 végén 110 milliárd dollárt tett ki, 2016 végére viszont a rendelésállomány összege meghaladta a 133 milliárd dollárt, azaz egy év alatt sikerült több mint 20 százalékos bővülést elérnünk. A tavalyi év adatai alapján a Roszatom továbbra is világelső volt az urándúsítás terén, és az első három hely egyikén áll az uránbányászat, illetve -export terén, a nukleáris fűtőanyag világpiacának 17 százalékát adja, illetve abszolút piacvezető az új atomerőművek építésére vonatkozó külföldi rendelésállományát tekintve. Jelentős előrehaladást sikerült elérni számos külföldi objektum vonatkozásában. Az indiai Kudankulam atomerőművében elindítottuk a 2-es blokkot, az iráni Busherben hozzáláttunk a második blokk építéséhez. Bangladesben életbe lépett a Ruppuri Atomerőmű építésére vonatkozó szerződés, erre az évre tervezzük az első betonöntést. Az elmúlt esztendő kulcsfontosságú eseményei közül kiemelném a svéd Ringhals atomerőművel kötött fűtőanyag-szállítási szerződést, amelynek keretében TVSZ-Kvadrat fűtőelemet gyártunk az erőmű részére. Amíg korábban csak a saját tervezésű erőműveink számára készítettünk fűtőanyagot, mostantól a nyugati tervezésű atomerőműveknek kifejlesztett fűtőanyagot is szállítunk, ami új piacokat és új lehetőségeket jelent számunkra. A Roszatom jelentős haladást ért el az atomenergetika egyik perspektivikus területén, a gyorsneutronos reaktorok vonatkozásában. 2016-ban az Urálban a Belojarszki Atomerőmű területén megkezdte kereskedelmi üzemét a BN–800-as gyorsneutronos blokk, amelyet a tekintélyes Power szaklap a közelmúltban az év erőművének választott a blokk innovatív voltának köszönhetően. A gyorsneutronos reaktorok az üzemanyag-újrafeldolgozási technológiával együtt lehetővé teszik, hogy a Roszatom tovább tökéletesítse a nukleáris üzemanyagciklus zárását célzó technológiát, amely lehetővé teszi a keletkező radioaktív hulladék minimalizálását. Még egy fontos mérföldkőről szeretnék említést tenni. Tavaly lépett üzembe a legkorszerűbb, a világ első 3+ generációs reaktorblokkja a novovoronyezsi atomerőműben.
– A Roszatom két ilyen blokkot készül felépíteni Magyarországon. Miért vonzó az ajánlott technológia?
– Valóban, Magyarország számára a Roszatom zászlóshajójának számító VVER–1200-as 3+ generációs blokkokat szállítunk. Az új blokkok fő sajátossága, hogy az aktív és passzív biztonsági rendszerek egyedi kombinációját valósítják meg, számottevően csökkentve az emberi tényező hatását; a biztonsági rendszerek képesek kiküszöbölni a legsúlyosabb, tervezési alapon túli, feltételezett balesetek hatásait is, megakadályozzák, hogy a sugárzó anyag kikerüljön a környezetbe. Fontos, hogy a projekt megfelel az összes, a fukusimai baleset után támasztott korszerű biztonsági követelménynek, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, illetve az európai atomerőműveket üzemeltetők legszigorúbb követelményeinek is. Túlzás nélkül állíthatom, hogy ez az orosz blokktípus ma a világon létező legbiztonságosabb. Ilyen blokkokat építünk a leningrádi atomerőmű 2-es kiépítés területén, Fehéroroszországban, Bangladesben és más országokban. Finnországban például jelenleg zajlik egy ilyen új blokk engedélyezése. A finn projekt azért is fontos számunkra, mert nem egyszerűen kivitelezői vagyunk az atomerőműnek, hanem egyben a projekt társfinanszírozói is. Manapság a megrendelő nem egyszerűen kiválasztja a technológia szállítóját, hanem olyan partnert keres, aki képes komplex megoldásokat ajánlani, beleértve a finanszírozást, illetve az atomerőmű teljes életciklusa alatti szervizt, a szakemberek képzését stb. Annak idején átszervezéseket hajtottunk végre, hogy integráljuk a Roszatom keretében az atomenergetikai ágazat összes részét az uránbányászattól az atomerőművek leszereléséig. Ezért ma az összes megrendelőnknek készek vagyunk komplex megoldásokat kínálni, ami az egyik jelentős előnyünk.
– Műszaki és biztonságtechnikai szempontból melyek azok a leginkább jellemző tulajdonságok, amelyek az új blokkokat megkülönböztetik a már működő reaktoroktól?
– A blokkok jellemző sajátossága, hogy számos olyan passzív biztonsági rendszerrel bírnak, amelyek akár teljes áramkiesés esetén, az üzemeltető személyzet beavatkozása nélkül is képesek működni. Az új biztonsági szabványnak megfelelően a reaktor kettős falú vasbeton burkolatban, konténmentben van elhelyezve. A blokk ellenáll a földrengésnek, tornádónak, cunaminak, és a konténment kibírja egy repülőgép rázuhanását is. Ezek a műszaki fejlesztések a VVER–1200-as blokk biztonságát minőségileg új szintre emelik.
– A Roszatom miért a nyomottvizes technológia alkalmazására, illetve fejlesztésére koncentrál?
– A VVER technológia alkalmazásában több mint 60 éves tapasztalatunk van. Az elmúlt évtizedekben a világon 73 VVER típusú nyomottvizes blokk épült, ez a technológia bebizonyította, hogy biztonságosan és megbízhatóan alkalmazható. A VVER-blokkok több mint 1500 reaktorév balesetmentes működést tudnak maguk mögött, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség a világ egyik legbiztonságosabb típusának tartja a VVER-blokkokat. Európában 18 VVER-blokk működik, Magyarországon kívül Finnországban, Csehországban, Szlovákiában és Bulgáriában. A paksi atomerőmű VVER típusú blokkjai több mint 30 éve sikeresen működnek, több mint harmadát biztosítva a Magyarországon felhasznált elektromos energiának. Az első három paksi blokk megkapta már a magyar nukleáris hatóság húszéves üzemidő-hosszabbítási engedélyét, és 2017-ben megkaphatja ezt ez engedély a 4-es blokk is.
– Magyarországon abban bíznak, hogy 2018-ban megkezdődik az új paksi blokkok építése. Ön szerint reális ez a határidő?
– Igen, valóban, az építési munkálatok megkezdésének időpontja a tervek szerint a 2018-as év. Jelenleg az előkészítési szakaszban tart a projekt, megkapta az elsőfokú környezetvédelmi engedélyt, illetve partnereink telephelyengedély-kérelemmel fordultak a magyar nukleáris hatósághoz. Bízunk benne, hogy rövidesen az Európai Bizottság részéről az utolsó eljárást illetően is megtörténik a jóváhagyás, és megkezdhetjük a projekt aktív megvalósítását.
– Mikorra várható a tender kiírása a nem nukleáris nagyberendezésekre, így a turbinasziget berendezéseire?
– Egyelőre korai lenne még konkrét határidőkről beszélni. Összességében elmondhatom, hogy a beszállítókkal folytatott együttműködésre kiemelt figyelmet fordítunk. A projekt megvalósítása során a berendezések és szolgáltatások beszerzéseire vonatkozó tenderek nyílt és átlátható módon, az Európai Unió előírásaival teljes összhangban kerülnek lebonyolításra. A berendezések és szolgáltatások potenciális beszállítóiként a beszerzésekben az összes érdekelt – köztük az Európai Unió országainak vállalatai – egyaránt részt vehetnek. Természetesen számítunk a magyar vállalatok jelentős részvételére. A projektben a magyar beszállítói részarány, azaz a helyi iparvállalatok részvétele elérheti a 40 százalékot.
– A Roszatomnak már van egy magyar leányvállalata, a Ganz EEG Kft. Tervezik-e újabb gyártókapacitások megvételét Magyarországon?
– Aktívan bevonjuk a Ganz EEG Kft.-t szivattyúk gyártásába a Roszatom oroszországi és külföldi projektjeiben, illetve más üzleti területeken is. Miután a Roszatom e leányvállalatában 100 százalékban tulajdonos, lehetővé válik a vállalat berendezéseinek korszerűsítése és új technológia bevezetése. További magyar vállalatok megvásárlása jelenleg nem szerepel a terveinkben.