Továbbra sem tudni, mikor kezdődik meg az Európai Bíróságon a magyar kvótaper szóbeli szakasza, azaz a tárgyalásra mikor kerül sor – közölte szerdán újságíróknak nyilatkozva Kecsmár Krisztián. Az Igazságügyi Minisztérium európai és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára elmondta, hogy tizenöt bíróból álló nagykamara vizsgálja majd a kérdést, s a tárgyalás időpontjától számított bő hat hónap után várható ítélet. Mint lapunk korábban megírta, a luxembourgi székhelyű bíróság 2017 első hónapjaiban tárgyalhat a kérdésről, ítélet pedig legkorábban a nyáron várható.
Magyarország 2015 decemberében támadta meg a bíróság előtt azt a három hónappal korábban, az EU belügyminisztereinek ülésén hozott határozatot, amelynek értelmében a közösség más tagállamaiba kellene áthelyezni 120 ezer olyan menedékkérőt, akik Olaszországban és Görögországban léptek be az Európai Unió területére. Szlovákia külön eljárásban támadta meg a határozatot, Lengyelország pedig hazánk jogi érveit támogatja a bíróság előtt.
Kecsmár Krisztián közölte, Magyarországi jogi érvei között szerepel többek között az, hogy az uniós határozat szembemegy a dublini rendelettel, miszerint az az uniós ország felelős a menedékjogi eljárás lebonyolításáért, ahol a menedékkérő először lépett be az Európai Unió területére. Az államtitkár szerint a belügyminisztereknek nem volt felhatalmazásuk egy olyan határozat elfogadására, amely kötelező jelleggel eltérést jelent egy jogalkotási aktustól.
Magyarország azt is kifogásolja, hogy a belügyminiszterek 2015. szeptemberi döntéséről nem mondhattak véleményt a nemzeti parlamentek, noha a szabályok szerint ezt biztosítani kellett volna nekik, ráadásul az Európai Parlamenttel sem konzultáltak megfelelően az ügyben. A határozat mindemellett jogsértő azon ok miatt is, hogy annak elfogadása ellentétes az uniós állam- és kormányfők 2015. júniusi csúcstalálkozóján elfogadott következtetésekkel. Azon az ülésen elvetették a menekültek kötelező elosztását.
Kecsmár Krisztián emlékeztetett arra, hogy a kvótarendszer egyébként sem működőképes, hiszen a szóban forgó 120 ezer menedékkérőnek mindössze négy százalékát sikerült egy év alatt áthelyezni, noha a tanácsi határozat értelmében a teljes relokációt 2017 szeptemberéig kellene véghezvinni.