Az igazságosabb tehermegosztás érdekében az Európai Unió heteken belül felülvizsgált menekültügyi szabályokkal fog előállni – jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz a hét végén Athénban, hozzátéve, hogy a Görögországra nehezedő migrációs nyomás a közeljövőben biztosan nem fog csökkenni. Arra a kérdésre, hogy a nem szír származású menedékkérőket egytől egyik visszaküldik-e Törökországba, az uniós biztos elmondta: akik valóban nemzetközi védelemre szorulnak, meg fogják kapni, a többieknek azonban vissza kell fordulniuk. Jelenleg körülbelül harmincezer, Nyugat-Európába és Skandináviába kívánkozó migráns rekedt az országban, március végére pedig Athén újabb százezer menedékkérővel számol.
A görögországi Idomeninél a hét végén körülbelül 14 ezer menedékkérő torlódott fel, akik hajthatatlanok, folytatni szeretnék útjukat Európába, azonban a macedón menekültügyi szigor miatt ez nem lehetséges. Az M1 akutális csatorna tudósítója arról számolt be, hogy a hét végén már azok sem léphették át a határt, akik családegyesítés vagy külföldi tanulmányok miatt érkeztek Európába, sőt, a sorozás elől menekülő szír fiatalokat is visszafordították. Görög rendőrségi források szerint a macedón hatóságok tegnap tovább szigorítottak, és már csak azokat engedték be az országba, akik háború sújtotta városokból származnak, így sem a szíriai Damaszkuszból, sem az iraki Bagdadból érkezők nem folytathatták útjukat. „Csak az számít nekik, hogy kint tartsanak minket Európából” – idéz a The Guardian egy szír nőt, aki két gyermekével hetek óta Idomeninél várakozik.
A feltorlódott tömeg miatt a helyszínen lévő segélyszervezetek sorra a humanitárius válság lehetőségére figyelmeztetnek, ugyanis lehetetlen ennyi embernek élelmet, szállást és higiéniai eszközöket biztosítani. Az AFP hírügynökség tudósítója szerint szombat éjjel több mint ezren kényszerültek sárban aludni, mert kiszorultak a megtelt sátrakból. „Már az országba érkezett menedékkérők hatvan százaléka itt van. Egyedül nem bírjuk elviselni ezt a terhet” – nyilatkozta Aposztolosz Cicikosztasz, Közép-Makedónia régió vezetője. A macedón–görög válsághelyzet következtében a nyugat-balkáni migrációs út más részein csökken a nyomás, Szerbiába például csak pár száz migráns érkezett az utóbbi napokban. Az MTI információi szerint a macedón–szerb határon lévő Presevóban jelenleg mintegy hatszáz bevándorló tartózkodik, akiket korábban a horvát hatóságok küldtek vissza Szerbiába, Belgrád ugyanakkor egyelőre nem tudta őket visszatoloncolni Macedóniába.
A nyugat-balkáni útvonal esetleges teljes lezárása is témája az EU és Törökország ma kezdődő rendkívüli csúcstalálkozójának. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az uniós tagállamok vezetőinek írt meghívólevelében kifejtette: véget kell vetni a politikának, miszerint a migránsútvonalon fekvő országok csak „továbbítják” a bevándorlókat az útba eső következő országnak. A lengyel politikus leszögezte: a konszenzusos együttműködésre vonatkozó szándékát ma minden uniós tagállamnak meg kell erősítenie. A válságkezelés feltétele – a nyugat-balkáni országok együttműködési hajlandóságán kívül – Törökország hatékony szerepvállalása.
Tusk szerint komoly előrelépés mutatkozik a tavaly kidolgozott EU–Törökország cselekvési terv végrehajtásában, Ahmet Davutoglu török kormányfő pedig arról biztosította az Európai Tanács elnökét, hogy Ankara hajlandó a török vizeken feltartóztatott bevándorlók visszafogadására. Törökország tavaly november végén ígéretet tett arra, hogy erőfeszítéseket tesz az Európába irányuló migránsáradat megfékezésére, cserében az Európai Unió egyebek mellett vállalta, hogy hárommilliárd euróval támogatja a szíriai menekültek törökországi ellátását, felgyorsítja a vízumliberalizációs tárgyalásokat és az EU-tagjelölt Törökország integrációját.
Szakértők szerint is áttörés történhet ma Brüsszelben. „Törökországnak nincs más barátja, Európának pedig nincs más reménye” – véli Murat Erdogan, az ankarai Hacettepe Egyetem oktatója. A szakember a Politico című lapnak elmondta: Brüsszel és Ankara között kimondatlan, de létező egyezség, hogy az EU a menekültügyi segítségért cserébe szemet huny a médiaszabadság és az emberi jogok törökországi helyzete felett. „Ez Törökország nagy lehetősége, hogy megmentse Görögországot, életet leheljen a török–német barátságba, erős nemzetközi szereplő legyen, és hasson a menekültekre. Ehhez persze jó meglátásokra is szükség van” – közölte Metin Corabatir, az Asylum and Migration nevű ankarai kutatóintézet elnöke.
Bár Törökország vélhetően segítő kezet nyújt Brüsszelnek, az időzítés sikere kétséges. „Lehetetlen rögtön megállítani a migrációs hullámot. Nincs varázspálca a kezünkben” – jelentette ki Tanju Bilgic, az ankarai külügyminisztérium szóvivője. Brüsszelben ennek ellenére reménykednek abban, hogy a tömeges bevándorlás a török segítséggel elapadhat. „Nullás szintre kell visszaszorítanunk a bevándorlást” – szögezte le Mark Rutte, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Hollandia miniszterelnöke. A gyakorlatban szintén sokan megkérdőjelezik, hogy hatékony lehet a török segítség. „Nem látni jelentős változást a török parti őrség hozzáállásában, nem járőrözik több hajó. Ez aggodalommal tölt el bennünket. Félő, hogy újra erősödik a menekülthullám” – nyilatkozta a BBC-nek Antonisz Szofiadellisz, a görög parti őrség munkatársa.
Merkel Athént bírálja
Angela Merkel német kancellár a hét végén kemény kritikával illette a görögöket, mert azok „késlekednek” a menedékkérők elszállásolásában. Görögországnak villámgyorsan be kell hoznia a menekültek elhelyezését illető késlekedését, az Európai Uniónak pedig segítenie kell ebben – mondta Merkel a Bild am Sonntag című lapban tegnap megjelent interjújában. A kancellár emlékeztetett: Athén eredetileg azt ígérte, hogy 2015 végéig 50 ezer menekült számára biztosít tisztességes szállást. „Az Alexisz Ciprasszal folytatott tárgyalásaim alapján tudom, hogy a görög miniszterelnöknek valóban szándékában áll ez (az említett vállalás teljesítése), de szüksége van a segítségünkre, az Európai Uniónak ezért kell szolidaritást vállalnia” – hangsúlyozta Merkel. Ciprasz is megszólalt a kérdésben, a politikus úgy fogalmazott: a ma kezdődő csúcson a Görögországban rekedt menedékkérők mielőbbi áthelyezését akarja elérni. A görög kormányfő szankciókkal fenyegette meg azokat az európai országokat, amelyek nem hajlandók „a közös célok” érdekében cselekedni. Mint mondta, szükséghelyzet alakult ki, és azonnal meg kell kezdeni a bevándorlók áthelyezését. Az európai államok segítsége mellett tegnap a NATO is jelezte, hogy kész kibővíteni az égei-tengeri műveletét. Jens Stoltenberg, a katonai szövetség főtitkára az AP hírügynökségnek adott interjújában kifejtette, hogy a NATO-alakulatok ezentúl görög és török vizeken egyaránt működnek majd. Stoltenberg arra is ígéretet tett, hogy ezentúl hatékonyabb lesz az együttműködés az EU határőrizeti ügynökségével, a Frontexszel. Szükség van a mielőbbi cselekvésre, ugyanis tegnap újabb bevándorlók fulladtak az Égei-tengerbe. Legalább 18 ember veszett a tengerbe Törökország partjainak közelében, mert felborult a hajójuk. Arról egyelőre nem tudni, hogy az áldozatok és a túlélők milyen állampolgárok, ugyanakkor a török parti őrségnek sikerült kimentenie tizenöt embert.
Osztrák kritika
Legfeljebb négyszázezer menekültet kellene befogadnia Németországnak Werner Faymann osztrák kancellár szerint, aki erről egy vasárnapi lapinterjúban beszélt. A kancellár a Kurier című osztrák lapnak adott nyilatkozatában úgy vélte, hogy amíg Németország nem „fogalmaz világosan”, addig a menekültek továbbra is azt fogják gondolni, hogy nekiindulhatnak Európának. „Emberek millió mérlegelik ezt jelenleg” – jelentette ki a kancellár. Ha Európa osztrák mintára határozná meg a beengedhető menekültek számát, akkor kétmillió migránst tudna elhelyezni – vélte Faymann. Az osztrákok idén összesen 37 500 embert fogadnak be Ausztriába, naponta legfeljebb 3200 menedéket kereső léphet be az országba, és az osztrák hatóságokhoz naponta legfeljebb 80 menedékjogi kérelmet nyújthatnak be. Az osztrák kormány döntését Németország és az EU is bírálta. Faymann kijelentette, hogy a kritikák ellenére Ausztria következetes marad, és kitart a határozata mellett. „Fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy mi történhet júliusban vagy augusztusban, amikor az unió külső határa továbbra sem működik, és az embereket ugyanúgy átengedik” – jelentette ki a kancellár. Faymann szerint felelőtlenség lenne, ha ő továbbra is az uniós megoldásra várna. Úgy vélte: döntésével nem okozott senkinek sem kárt, csupán az ország érdekeit követi. „Kormányfőként ez a feladatom” – közölte. (MTI)