Németország orosz nyelvű hírcsatornákat kíván létrehozni Észtországban, Lettországban és Litvániában, hogy az információ „másféleképpen” jusson el a balti államok orosz nyelvű lakosságához. Az intézkedést Martin Schäfer külügyi szóvivő jelentette be, aki egyúttal közölte: a rendszerszintű félreinformáltság miatt szükséges, hogy megfelelő eszközökkel küzdjenek az Oroszországból származó hamis információ ellen. Sigmar Gabriel a bejelentéssel szinte egy időben érkezett a balti országokba, így valószínű, hogy a külügyminiszter látogatása újabb lökést adhat a Moszkva befolyáscsökkentését célzó törekvéseknek.
A tárcavezető pár napja Bécsben és Rómában járt, ahol szintén terítékre került az Európára leselkedő orosz veszély. – A világpolitika átrajzolódásának tanúi vagyunk – hangoztatta az osztrák fővárosban Gabriel, hozzátéve, hogy az európai kontinensnek mindenekelőtt közös kül-, védelmi és biztonságpolitikára van szüksége.
A németek nem az elsők, akik a balti térség védelmére kelnének. Az amerikai elnökválasztást övező álhírbotrány miatt februárban kezdte meg működését az Egyesült Államok által finanszírozott Jelen Idő nevű hírcsatorna, amely orosz nyelven, közel 270 millió, az egykori szovjet befolyásövezetben élő emberhez juttat el híreket. A prágai központú, interneten keresztül is fogható műsorszolgáltató természetesen elérhető a balti államokban, amelyek – a nyugati sajtó és vezető diplomaták szerint – évtizedek óta nem voltak ennyire kiszolgáltatott helyzetben.
Pár hete épp Litvánia keveredett álhírbotrányba, több sajtóforrás és egy a parlamentnek eljuttatott e-mail is arról számolt be, hogy egy német nyelvű, valószínűleg Litvániában állomásozó katona megerőszakolt egy 15 éves lányt. Később Petr Pavel, a NATO katonai bizottságának cseh elnöke cáfolta a híreszteléseket, amikor kijelentette: nyilvánvalóan olyan álhírről van szó, amelyből egyre többre kell számítani. Az esettel kapcsolatban Sven Mikser észt külügyminiszter a Reutersnak úgy nyilatkozott: sokkal kíméletesebb propagandára számított Oroszország részéről.
Bár a nyugati államok a Baltikum megóvásával vannak elfoglalva, az RT politikai elemzője szerint eközben szemet hunynak az ott élő orosz nyelvű lakosság helyzete felett. –Elfogadhatatlan, hogy a német kormány és a Deutsche Welle hírszolgáltató nevében orosz nyelvű médiaprogram indul, de azt figyelmen kívül hagyják, hogy csak Észtországban több mint százezer olyan orosz származású személy él, aki a mai napig nem kapott állampolgárságot – emlékeztetett Rainer Rothfuss. Szerinte az Európai Unióban és Németországban senkit sem érdekel a Baltikumban élő orosz kisebbség helyzete, annak ellenére, hogy a szervezet egyik iránymutató elve épp a kisebbségvédelem köré épül.
Berlin egyébként saját magát is félti a moszkvai nyomásgyakorlástól, így nemrég kilátásba helyezte, hogy a szeptemberben esedékes szövetségi parlamenti választások előtt egy különleges, álhírellenes egységet hoznak létre. A Der Spiegel értesülései szerint az ötszáz fős munkacsoport elsősorban a hamis információra fogékony – főleg orosz és török anyanyelvű – személyeknek nyújt majd segítséget. A holland parlamenti választások közeledtével Hága is a megelőző intézkedések mellett döntött, így az esetleges orosz hackertámadások miatt csak offline üzemmódban lévő számítógépeket használnak majd a szavazatszámlálás során.