Tovább forrnak az indulatok az Egyesült Királyság és Brüsszel között, a válófélben lévő partnerek ezúttal az Ír-sziget átjárhatóságán és Írország brexit utáni helyzetén kaptak össze. Az Európai Unió tegnap ismertette állásfoglalását a kérdésben, Michel Barnier uniós főtárgyaló pedig hangsúlyozta: az EU nem fogja hagyni, hogy Londonban tesztüzemként tekintsenek Írországra. A francia diplomata szerint az Egyesült Királyság azt akarja, hogy az EU függessze fel az uniós jog, a belső piaci szabályok és a vámuniós rendelkezések alkalmazását az új külső határon, ami teljességgel elfogadhatatlan az Európai Unió számára. – Célunk, hogy az Ír-szigetre a lehető legkisebb hatással legyen az Egyesült Királyság kilépése – fogalmazott Barnier.
Írország véleményt csatolt az uniós állásfoglaláshoz, amelyben jelezte: az Ír-sziget békéjének fenntartását várja a kilépési folyamattól.
A brit sajtó tudni véli, hogy London előbb a jövőbeli kereskedelmi kapcsolatok ügyét rendezné, majd – szerintük logikus módon – az ír kérdés következne. Az unióban ugyanakkor hajthatatlanok, már számtalanszor hangsúlyozták: a majdani EU–London-kapcsolatok csak a brexitszámla és az uniós állampolgárok jogainak rendezése után kerülhet terítékre. Utóbbi a kilépési tárgyalások talán legkényesebb kérdése, hiszen az Egyesült Királyságban jelenleg több mint hárommillió EU-s állampolgár él.
A The Guardian című brit lap nemrég megszellőztette a brit belügyminisztérium egy brexit utáni időszakra vonatkozó bevándorlási tervezetét. Eszerint London szigorú időkorlátot alkalmazna az EU-ból érkezőkre: a szakképzettség nélküliek legfeljebb két évig lennének alkalmazhatók, míg képzettebb társaik „akár” három évig is a szigetországban maradhatnának. A tervek között szerepel továbbá, hogy korlátoznák az uniós munkavállalók családtagjainak érkezését.
A tervezet minden bizonnyal a konzervatív kormánypárt brexittel szimpatizáló tagjainak megnyerésére irányul, véli a The Guardian, hozzátéve, hogy az Európai Unió nem fogja jó néven venni, ha a szigetország másodrendű lakosokat csinál az állampolgáraiból. A The Telegraph beszámolója szerint Brüsszelben egyenesen őrjöngtek a tervezet láttán, és az átmeneti időszakról szóló megállapodás elvetését is kilátásba helyezték. Michel Barnier tegnapi sajtóértekezletén épp ellenkezőleg fogalmazott, szerinte az Európai Unió kész felgyorsítani a kilépési tárgyalásokat. – Az idő fogytán van, és ez komoly aggodalomra ad okot – érvelt a francia diplomata.
Szemben Merkellel
Az Európai Unió és Törökország kapcsolatairól beszélt egy tegnapi lapinterjúban Emmanuel Macron, aki kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Görögországba. A francia elnök szerint, bár Ankara eltávolodott az Európai Uniótól az elmúlt hónapokban, nem szabad megszakítani a kapcsolatokat, hiszen Törökország számos válságban nélkülözhetetlen partner. Macron példaképp a tömeges bevándorlást és a terrorfenyegetettséget említette. Vele szemben Angela Merkel német kancellár egy hétvégi kampányrendezvényén azt mondta, hogy a Törökországban tapasztalható emberi jogi sértések miatt az EU-nak a csatlakozási tárgyalások befagyasztása mellett kellene döntenie.