A bíróság 11 nappal ezelőtt megkezdett eljárása eredményeképpen megállapította, hogy Sarif és családja nem tud elszámolni hatalmas vagyonával.
A bírósági eljárást megelőzően az e testület által kinevezett bizottság megállapította, hogy a Panamából kiindult offshore-botrányhoz kapcsolódóan „tátongó szakadék” van a kormányfő és családja bevételi forrásai és bevallott jövedelme között.
A legfelsőbb bíróság egyúttal utasította a nyomozóhatóságot, hogy az ügyben indítson bűnügyi eljárást Sarif, két fia, egy lánya, veje és a Sarif vezette Pakisztáni Muzulmán Liga-N (PML-N) kormányzópárt egyik tagja ellen. Az eljárás keretében lefolytatandó pernek hat hónap alatt be kell fejeződnie a bírósági határozat szerint. Az ítélet része, hogy Sarif soha többé nem lehet parlamenti képviselő, a választási bizottságnak azonnal meg kell őt fosztania jelenlegi képviselői helyétől, ami által miniszterelnöki tisztsége is megszűnik.
A legfelsőbb bíróság méltatlannak találta tisztsége betöltésére Isak Dar pénzügyminisztert is az ügyben, mert korábban ő volt Sarif könyvelője, így részese a tisztességtelen vagyongyarapodásnak. Darifot a Sarif-kormány egyik legbefolyásosabb tagjának tartották, az ő érdemének tudják be, hogy az ország gazdasága biztosabb lábakra állt, évtizedes növekedési rekordot ért el a 2013-as fizetésimérleg-válság után.
Először tavaly a Panama-iratok néven ismert offshore-botrányban derült fény arra, hogy a kormányfőnek és hozzátartozóinak is vannak offshore cégei. Számos utcai tüntetésen követelték az országban a miniszterelnök lemondását, de miután ezek sikertelenek voltak, több ellenzéki politikus különböző beadványokban követelte novemberben a legfelsőbb bíróságtól Sarif leváltását. A bíróság áprilisban úgy ítélte meg, hogy nincs elég bizonyíték Sarif elmozdítására, ezért további nyomozást rendelt el Sarif és családtagjai ellen.
Sarif és rokonai nem tagadják, hogy vannak offshore eszközeik, de azt állítják, hogy legális pénzekből származnak. A kormányfő és környezete, miniszterei, pártjának tagjai azt hangoztatták mindvégig, hogy az eljárás nem más, mint összeesküvés a kormányfő és a pakisztáni demokrácia ellen. Közvetlenül az ítélethirdetés előtt azonban a miniszterek közölték, hogy tiszteletben fogják tartani a legfelsőbb bíróság határozatát.
Sarifot korrupcióval és adócsalással is vádolják azóta, hogy 2013-ban harmadszor megválasztották miniszterelnöknek, politikai ellenfelei folyamatosan követelték lemondását.
A PML-N pártnak többsége van a parlamentben, és várhatóan most egy új miniszterelnököt fog kinevezni a jövőre esedékes választásokig terjedő időszakra.
Azóta, hogy az ország 1947-ben függetlenné vált Nagy-Britanniától, még nem volt olyan miniszterelnöke, aki kitöltötte volna mandátumát. Ez a második eset, hogy a legfelsőbb bíróság ítéletével lemondásra kényszerít egy kormányfőt. Az első Raza Gilani volt 2012-ben. Őt azért mondatták le, mert nem volt hajlandó elrendelni egy korrupciós vizsgálat újranyitását az akkori államfő, Aszif Zardari ellen.