„Hirosimának sosem szabad feledésbe merülnie.” Ezekkel a szavakkal rótta le kegyeletét Barack Obama a hirosimai atomcsapás 74 ezer áldozata előtt. Az amerikai elnök 71 évvel azután érkezett a japán városba, hogy a második világháború végnapjaiban Harry Truman elnök döntésének értelmében az Egyesült Államok atomcsapást mért a szigetországra.
Obama egy 2009-es japán látogatás alkalmával már kilátásba helyezte, hogy számára megtiszteltetés lenne ellátogatni a városba. Idáig hivatalban lévő amerikai elnök nem járt Hirosimában, 1984-ben Jimmy Carter már leköszönése után látogatta meg az emlékhelyet. Sajtóértesülések szerint az elnöki vizitre azért kellett ennyit várni, mert kétséges volt a japánok, köztük a támadás túlélőinek reakciója.
Míg az Egyesült Államokban szentül hiszik, hogy az atomtámadás a háború lezárásával emberéleteket mentett meg, Japánban sokan továbbra is háborús bűncselekményként beszélnek Hirosima és Nagaszaki bombázásáról. Az USA részéről előzetesen azt is leszögezték, hogy Obama nem bocsánatot kérni érkezik a városba. A Reuters helyszíni tudósítója szerint a hirosimai emléktábla közelében egy kis csoport azért tüntetett, hogy az USA elnöke mégis kérjen elnézést a japánok tragédiája miatt.
Az amerikai elnök Hirosimában kijelentette: a város azt az igazságot tanítja, hogy a technológiai fejlődésnek erkölcsi forradalommal kell párosulnia. Mint mondta, elegendő bátorságot kell gyűjteni ahhoz, hogy hátrahagyjuk a félelem logikáját, és nukleáris fegyverek nélküli világra törekedjünk. A hirosimai emléktábla megkoszorúzásakor Obama a „Halál érkezett az égből, és a világ megváltozott” szavakkal tisztelgett az áldozatok előtt.
Az emléktáblát Abe Sinzó japán kormányfő szintén megkoszorúzta, majd a két politikus kezet fogott. Sinzó szerint a hirosimai látogatás új fejezetet nyit a japán–amerikai kapcsolatokban, Obama pedig nehéz, de csodálatos döntést hozott a gesztussal. Az elnök felkereste a hirosimai Béke-emlékmúzeumot is, majd több túlélővel is találkozott.
Egybehangzó vélemények szerint Obama szavainál is többet jelentett, amikor az elnök megölelte a tragédia egyik túlélőjét.
A térség többi államát nem nyűgözte le az amerikai–japán közeledés. A kínai külügyminisztérium arra figyelmeztette a szigetországot, hogy ne feledkezzen meg a hatalmas szenvedésről, amelyet a második világháború alatt a szomszédos országoknak okozott. A China Daily ennél is tovább ment, s Hirosima és Nagaszaki bombázását a japánok számlájára írta. Az állami lap egy kommentárja szerint Japán a világháború áldozataként akarja feltüntetni magát, pedig valójában az egyik elkövető.
Fenyegetett világrend
A terrorcselekmények, az erőszakos szélsőségesség és a menekültáradat veszélyt jelentenek a világrendre, közölték a világ legfejlettebb ipari államait tömörítő Hetek japán találkozójuk zárónapján. A G7 csoport ígéretet tett arra, hogy „a globális gazdasági növekedés e kockázatait” közösen fogják kezelni. Az európai menekültválsággal kapcsolatban a vezetők megállapították, hogy globális problémáról van szó, amelyet globális szinten kell kezelni. David Cameron brit miniszterelnök egyenesen kiábrándítónak nevezte a Nagy-Britanniába áramló bevándorlók nagy számát. A júniusi, brit EU-tagságról szóló népszavazás kapcsán a G7-ek leszögezték: Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból súlyos kockázatot jelent a globális gazdasági növekedésre.