A beszámoló szerint az viszont még nem tisztázott, hogy a szíriai rezsim fegyveres ellenzéke által ellenőrzött Idlíb tartományban kialakítandó övezetet mely államok fogják ellenőrizni. A Yeni Safak török kormányközeli napilap – amelyet az MTI idézett – értesülései alapján a több mint kétmilliós lakosságú terület ellenőrzésében előreláthatóan mindhárom védnök állam részt vesz. Az északnyugati részben a török haderő, valamint az Ankara által támogatott Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH) ellenzéki ernyőszervezet összesen 25 ezer fegyverese védi majd a civileket.
Az újság úgy tudja, hogy a hadművelet még szeptember folyamán megindul a török Hatay tartomány felől, a csapatok a szíriai oldalon egészen 35-50 kilométeres mélységig benyomulnak, ellenőrzésük alá véve mintegy 5 ezer négyzetkilométert. Az övezet délkeleti részét az iráni és a szíriai kormányerők, a középső harmadát pedig Oroszország felügyelné – írta a Yeni Safak. A tárgyaló felek május elején összesen négy feszültségmentesítési övezet kialakításáról döntöttek.
A kazah fővárosban tartott tárgyalások hatodik fordulója csütörtökön kezdődött meg. A szíriai béketárgyalások hivatalosan két helyszínen folynak, a nyugati szövetségesek Genfben egyeztetnek, Asztanában a velük más ügyekben rivalizáló nagyhatalmak tárgyalnak. Az Egyesült Államok és Irán között a nukleáris kiegyezés ellenére továbbra is nagy a feszültség, csütörtökön hoztak döntést újabb szankciókról iráni magánszemélyekkel szemben Washingtonban, és számos alkalommal hangoztatták az amerikai kormányzat részéről, hogy az iráni atomalkut újra kell tárgyalni.
„Az iráni megállapodás az egyik legrosszabb, amit láttam. Nem megfelelő az országunk számára. Ezt a megállapodást nem szabadott volna aláírni. Majd meglátják, mit fogunk tenni (…) októberben” – mondta csütörtökön Donald Trump amerikai elnök különgépe fedélzetén újságíróknak. Kiemelte, Irán nem csupán „számos elemét megsértette a megállapodásnak, de az alku szellemével is ellentétesen cselekszik”. Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter tegnap Twitter-üzenetben azt írta, egy „jobb alku a fantázia szüleménye”. Hozzátette, ideje volna befejezni amerikai részről a nukleáris megállapodás támadását, s „hozzákezdeni a vállalások teljesítéséhez, miként azt Irán teszi”.
Az említett nagyhatalmak az Öböl menti olajmonarchiák közötti feszültség ügyében is szemben állnak egymással, így Törökország és Irán egyértelműen kiállt Katar mellett, míg az Egyesült Államok Szaúd-Arábia oldalán áll. Péntek Angela Merkel német kancellár tárgyalt Berlinben a katari emírrel, hogy mielőbb sikerüljön feloldani az ellentétet a korábbi szoros szövetségesek között.
Merkel közölte, Tamím bin Hamad ász-Száni biztosította őt arról, hogy mindent megtesz a nemzetközi iszlamista terrorizmus visszaszorításáért, így azt szorgalmazza, hogy a felek a nyilvánosság kizárásával oldják meg a nézeteltéréseket. Katart azzal vádolta meg a Szaúd-Arábia vezette koalíció, hogy támogatja a különböző iszlamista csoportokat; Doha ezt tagadja, s ugyanezzel vádolta Szaúd-Arábiát. A koalíció által kiadott ultimátumot Katar nem volt hajlandó aláírni, így a diplomáciai bénultság továbbra is fennmaradt az államok között.