Az állampolgárok azt várják, hogy az igazságszolgáltatás jól és tisztességesen szolgálja őket – fogalmazott a kormányfő, aki annak kapcsán nyilatkozott, hogy az újságírók az Andrzej Duda államfő által nem sokkal korábban kilátásba helyezett törvénymódosításról kérdezték őt.
Az igazságügy reformra szorul, de nyugodt és bölcs reformra van szükség„ – fogalmazott korábban Duda, hangsúlyozva: csak akkor írja alá az igazságügy reformjáról szóló törvénymódosítást, ha a törvényhozás beleegyezik, hogy megnöveli a jövőbeli bírákat megválasztó testület kinevezéséhez szükséges többséget.
A kormány célja, a hatalmon lévő Jog és Igazságosság (PiS) pártjának célja egy tisztességes reform végrehajtása – nyilatkozta a miniszterelnök.
Kompromisszumot ajánl az igazságügyi reform ügyében a lengyel államfő
A törvényhozók kedden biztonsági őrök gyűrűjében és az ellenzéki képviselők „szégyen” kiáltásai közepette tárgyalták a kormányzó konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) által benyújtott jogszabály-módosítást, amely megszüntetné a legfelsőbb bíróság szerepét betöltő 25 fős országos igazságszolgáltatási tanácsban (KRS) helyet foglaló 15 bíró eddigi kinevezési rendjét, és átalakítaná magát a testületet is. A tanácsban lévő 15 bírót ezentúl nem a szakmai szervezetek, hanem az alsóház lépviselői választanák meg.
Ellenzéki képviselők azzal vádolták meg a PiS-t, hogy megsérti a hatalmi ágak alkotmányos szétválasztását, és így akarja befolyásolni a bírák megválasztását. A kormánypárt mindkét vádat tagadja.
„Az igazságügy reformra szorul, de nyugodt és bölcs reformra van szükség” – jelentette ki Andrzej Duda, aki rendszerint támogatja a PiS által benyújtott jogszabályokat. Az államfő hangsúlyozta: csak akkor írja alá a KRS-ről szóló törvénymódosítást, ha a törvényhozás beleegyezik, hogy megnöveli a jövőbeli bírákat megválasztó testület kinevezéséhez szükséges többséget.
Duda hangsúlyozta: a lengyelek elégedetlenek az igazságszolgáltatás működésével, amely változtatásra szorul. Az államfő szerint sok változásra van szükség az igazságszolgáltatási körökben és egyes bírák mentalitásában is.
Az államfő nyilatkozatára reagálva Beata Szydlo miniszterelnök kijelentette, hogy lengyel igazságügyi rendszert meg kell reformálni, mert az emberek elvárják a változtatásokat. Az állampolgárok azt várják, hogy az igazságszolgáltatás jól és tisztességesen szolgálja őket – fogalmazott a kormányfő, aki szerint az igazságszolgáltatás jelenleg nem az emberek, hanem a bírák és a jogászi szervezetek oldalán áll.
A kormány célja, a hatalmon lévő Jog és Igazságosság (PiS) pártjának célja egy tisztességes reform végrehajtása – nyilatkozott Szydlo.
Tavalyelőtti választási győzelme óta a PiS befolyásának növelésére törekszik az állami médiában, a bíróságokon és az ügységekben. A parlament épületét vasárnap óta kordonok veszik körül, Varsóban és más lengyel városokban ezrek tiltakoznak az igazságügyi reform ellen.
Az elnöki hivatal bejelentette, hogy az államfő még kedd este találkozik Marek Kuchcinskivel, a szejm (alsóház) és Stanislaw Karczewskivel, a szenátus (felsőház) elnökével. Krzysztof Szczerski, Duda főtanácsadója közölte, hogy a találkozón az igazságügyi reformról – különös tekintettel az országos igazságszolgáltatási tanácsra – lesz szó.
A szejm kedd este már szavazott is arról, hogy a KRS-ről szóló törvénytervezetet második olvasatra bocsátja, és ebben a szakaszban eltekint az előzetes bizottsági vitától is.
Az Európai Parlament (EP) legfőbb frakcióinak vezetői hétfőn határozott fellépést sürgettek a lengyel igazságügyi reform ellen, hangsúlyozva, hogy a tét „a demokrácia és a jogállamiság túlélése” Lengyelországban. Az EP elnökének küldött közös levélben hangsúlyozták, hogy a bíróságok működéséről szóló új lengyel törvények „jelentősen gyengítik az igazságszolgáltatás függetlenségét és pártatlanságát, valamint a hatalmi ágak szétválasztásának elvét is”. „Ez nem csupán sérti a lengyel alkotmányt, de ellentmond az Európai Unió alapszerződéseiben foglalt elveknek” – írta a néppárti, a szociáldemokrata, a liberális, a radikális baloldali és a zöldpárti képviselőcsoport vezetője.
Aggodalmát fejezte ki kedden Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára is, aki levelet küldött Marek Kuchcinskinek, a szejm elnökének a legfelsőbb bíróságról szóló, sokat vitatott törvénymódosítások miatt.