2018. január 17., szerda, Antal, Antónia napja
Külföld, Tudomány
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/kulfold/bazis-mars-fele-menet-2576014/

Bázis a Mars felé menet

Újra meghódítaná az emberiség a Holdat
Az Egyesült Államok ismét embert küldene a Holdra, az égitestet pedig majdani Mars-küldetések kiindulópontjaként használná. Donald Trump elnök utasította az amerikai űrkutatási hivatalt, hogy összpontosítson újra az emberes űrküldetésekre. E cél érdekében magáncégekkel és más államokkal is együttműködnek.

Először 1969-ben járt ember a Holdon, utoljára 1972-ben; összesen tizenketten mondhatják el magukról, hogy égi kísérőnk felszínén sétálhattak. Nem sok. Negyvenöt éve csupán szondákat küldtünk a Holdra és nagyratörő terveket szövögettünk egy majdani holdbázis építéséről, de a koncepciók megbuktak a brutális költségek miatt.

Az amerikai elnök azonban új dimenzióba helyezte ezt a kérdést: „Ezúttal nemcsak zászlónkat és lábnyomaikat hagyják ott, hanem lerakják az alapjait egy lehetséges Mars-missziónak, és talán egy nap azon túli, számos más világ felé irányuló küldetésnek is.”

A tervet meghirdető Trump mellett Buzz Aldrin űrhajós is ott volt, aki második emberként léphetett a Hold felszínére a 2012-ben elhunyt Neil Armstrong után. Annak az évnek az elején halt meg Gene Cernan, a nagy űrhajós-generáció egyik jeles képviselője, az utolsó ember, aki a Holdon hagyta a lábnyomát. (Ugyancsak ő volt az első űrhajós, aki nyilvános adásban káromkodott.)

Az Egyesült Államok egy a Hold körüli pályán keringő űrállomást tervez, hogy azt a Marsra induló utakhoz támaszpontként használja. Emellett a Hold felszínén is kialakítanának egy állomást.

A Donald Trump szavait idéző MTI arra is felhívta a figyelmet: az elnök nem említett konkrét időpontot és pénzösszeget. Az viszont már kiderült, hogy Japán részt venne az amerikai tervek megvalósításában. A tokiói vezetés asztronautát küldene a Holdra, emellett a misszió sikeréhez technológiai eszközökkel, egyebek mellett távirányítású teherűrhajókkal és a kozmikus sugárzás ellen védő berendezésekkel járulna hozzá.

John F. Kennedy amerikai elnök 1961. május 25-én hirdette meg a holdra szállási programot; a misszió az alaposan megtépázott amerikai önértékelést volt hivatott helyreállítani. Az első űrszondát ugyanis a Szovjetunió lőtte fel (1957-ben a Szputnyik–1-et) és juttatta az első embert Föld körüli pályára (Jurij Gagarint 1961-ben).

Az amerikai Apollo-program végül sikeres volt, hiszen ennek keretében 1969 és 1972 között 12 űrhajós járhatott a Hold felszínén.

Az első ember, aki 1969. július 20-án lépett a Holdra, az öt évvel ezelőtt elhunyt Neil Armstrong az Eagle (Sas) névre keresztelt holdkompból kilépve a következőt mondta:„Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.”

Fotó: Reuters

„Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek”

Az Apollo–11 űrhajósai fényképeket készítettek az űrrepülés eseményeiről és a Hold felszínéről, holdkőzetmintát gyűjtöttek, mérték a napszél hatását, vizsgálták a Hold talajának tulajdonságait. A NASA további kilenc holdutazást tervezett, az amerikai háborús kiadások (Vietnam) miatt azonban csökkenteni kellett a költségvetést, így több missziót töröltek.

Eddig hat űrhajó legénysége lépett a Holdra, a hetedik az Apollo–13 legénysége lehetett volna, de ahogy a Tom Hanks főszereplésével készült filmből is kiderült, műszaki probléma miatt csupán megkerülték az égitestet, landolni nem tudtak.

Az utóbbi években az űrhatalmak egyre gyakrabban szóltak a Holddal kapcsolatos terveikről. Kína például tavaly decemberben bejelentette, hogy 2018 körül elsőként küldene szondát a Hold túlsó oldalára, illetve 2020-ra tervezi első Mars-szondája elindítását.

Oroszország tizenkét űrhajóst vinne a Holdra, hogy 2030-ra állandó bázist hozzon létre az égitesten. Az orosz holdbázis kezdetben legfeljebb 2-4 tagú személyzettel működne, ez a létszám emelkedne később 10-12 főre. A bázis energiaellátásáról felszín alatti erőmű gondoskodna.

A Roszkoszmosz már korábban bejelentette, hogy 2024-re tervezi egy olyan holdszonda indítását, amely felderítené a későbbi telep lehetséges helyszínét, majd 2030-ban érkeznének az űrhajósok a Holdra.

Tervekben tehát nincs hiány, de óvatosságra int, hogy a Hold újabb meghódításával kapcsolatos elképzelésekből vajmi kevés valósult meg.

Kiemelt

Sztárok a Nappaliban

A január eleji, idén harmadszorra megrendezett program során több mint száz pécsi együttes lepi el a belvárosi kocsmákat és szórakozóhelyeket.

Poszt-trauma

Űrhajóval még nem jöttek

A bevándorlás egy álprobléma.

A király meztelen!

A szakáll nem elég.

Az áruházlánc ismét felháborító dolgot tett

Ezekkel a keresztekkel csak a baj van.

Pink

A férfimezőny jelentős része babának öltözött.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!