A CDU ugyan „jó irányba indult el”, közeledett a CSU felé, de „nem vagyunk túl a nehezén” – mondta Horst Seehofer bajor kormányfő, a CSU elnöke a Süddeutsche Zeitung című lapnak. Az egyik elnökhelyettes, Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti (EP-) frakciójának vezetője a TAZ című lapnak azt mondta, hogy a CSU a 2017-es szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után csak akkor vállal kormányzati felelősséget, ha bevezetik a befogadható migránsok létszámának felső határát.
„A felső határ nélkül nincs koalíció a CSU-val” – húzta alá Manfred Weber. Pártja eddigi elképzeléseit pontosítva hozzátette, hogy nem a menedékjog korlátozására gondol, hanem arra, hogy Németországnak előre meghatározott létszámú kontingensekben kellene befogadnia migránsokat, akik nem a hazájukban, hanem valamilyen biztonságos országban tartózkodnak. Például az aleppói bombázások elől Törökországba menekült emberek közül kellene összeválogatni egy kontingenst előre rögzített feltételek alapján – mondta Manfred Weber, megjegyezve, hogy tavaly, a menedékkérők ellenőrizetlen beáramlása idején főleg férfiak érkezetek, akik nem feltétlenül tartoznak a leginkább segítségre szoruló migránsok közé.
A CSU-s Bundestag-képviselők csoportjának vezetője, Gerda Hasselfeldt a Berliner Morgenpost című lapnak azt mondta, hogy a testvérpárt a szerdán véget ért esseni kongresszuson hozott döntésekkel „megerősítette konzervatív profilját”, aminek révén a két párt egy sor fontos, az embereket foglalkoztató kérdésben azonos álláspontra helyezkedett.
A CDU/CSU jelenlegi koalíciós partnere, a szociáldemokrata párt (SPD) és az ellenzéki Zöldek jobboldali fordulatként értékelték a CDU-kongresszus döntéseit. A Zöldek szerint a CDU elindult a „reakciós” párttá változás útján. Különösen a kettős állampolgárság korlátozásáról szóló határozatot bírálták, amely szerint vissza kell állítani az úgynevezett opciós kötelezettséget, azt a szabályt, hogy a nem uniós vagy svájci bevándorlók Németországban született gyermekeinek választaniuk kell szüleik állampolgársága és a német állampolgárság között.
A küldöttek erről a párt vezetésével szembefordulva, szűk többséggel döntöttek. Angela Merkel pártelnök-kancellár a kongresszus után tett nyilatkozataiban helytelennek nevezte a határozatot és kijelentette, hogy az SPD kezdeményezésére eltörölt opciós kötelezettség ügyében nem lesz változás. A CDU alapvetően ellenzi a kettős állampolgárság intézményét, de az SPD-vel kötött megállapodás egy csekély nagyságú csoportot érint és nincs szükség a visszavonására – mondta.
A csütörtöki német sajtókommentárok többsége Angela Merkel gyengüléseként értékelte a kongresszust. Például a konzervatív Die Welt azt írta, hogy a kettős állampolgárság ügyében hozott határozat a pártelnöki tisztségben pályafutása második leggyengébb eredményével megerősített politikus „kontrollvesztését” jelzi, a liberális Süddeutsche Zeitung szerint pedig a CDU „bosszút állt a kancelláron a menekültválság miatt”.
A CDU kongresszusa a többi között arról határozott, hogy a CDU céljai közé emeli a kitoloncolási őrizetbe vétel lehetőségének bővítését és időtartamának meghosszabbítását, és az elutasított menedékkérők juttatásainak csökkentését. Hangsúlyozták: a társadalmi béke és a befogadott migránsok érdekében mindent meg kell tenni a védelemre nem szoruló menedékkérők távozásáért, az illegális migráció megállításáért, az uniós külső határ védelméért és azért is, hogy a migránsoknak lehetőleg a hazájuk közelében segítsen a nemzetközi közösség. Állást foglaltak amellett is, hogy Észak-Afrikában befogadó központokat kell kialakítani, amelyekbe vissza lehet szállítani a Földközi-tengerből kimentett embereket, és határozatot hoztak arról, hogy minden jogi lehetőséget ki kell meríteni a test egészét takaró muzulmán női öltözékek – például a burka – viselésének és a fiatalkorúak házasodásának tiltásáért, és nem szabad eltűrni, hogy bárki is a német jog fölé helyezzen „becsületkódexet, törzsi, vagy családi szabályokat vagy a saríát”, a muzulmán jogrendet.