Szűcs Anita közölte: látható, hogy akik 2015 óta a merényleteket elkövették Franciaországban, bűnözői körökhöz köthetők, bekerültek a rendőrség látókörébe, tehát nem az okozott problémát, hogy nem ismerték őket, hanem az adatok feldolgozása, továbbítása. Hozzátette: előfordulhat, hogy valakiről a határon tudnak valamit, de az nem jut el Párizsba, más szervhez.
Jelezte: politikai pártoktól függetlenül elindult egy folyamat az elmúlt években, amelynek célja, hogy hatékonyabbá váljon a titkosszolgálati munka és a területen dolgozó négy nagy szerv együttműködése. Éppen ezért – fűzte hozzá – a napokban megalakult Franciaországban egy országos terrorellenes központ.
Szűcs Anita kitért arra is: Emmanuel Macron elnök a közélet megtisztításának ígéretével került hatalomra, és nehézséget jelent neki, hogy a francia politikai kultúrában voltak „kiskapuk”, amelyekről mindenki tudta, hogy nem helyes kihasználni őket, de „valahogy belefért”. Az elmúlt három-négy évben azonban a közvélemény egyre határozottabb lett ezek elutasításában, például az olyan ügyekben, mint például családtagok alkalmazása az Európai Parlamentben. Úgy fogalmazott: kimutatások szerint a francia politikusok 80-90 százalékának „volt az elmúlt öt évben ilyen kapcsolata”.