A kelet-ázsiai régió államai közötti gazdasági kapcsolatok előmozdítása érdekében létrehozott nemzetközi találkozón az orosz államfő a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése mellett a világpolitikai kérdésekre is nagy súlyt helyezett felszólalásában, külön kiemelve a közel-keleti térséget. Putyin rendkívül fontosnak tartja egy nemzetközi koalíció létrehozását a szélsőséges szervezetek ellen, ennek érdekében rendszeres kapcsolatban áll a régió meghatározó szereplőivel. Az orosz államfő nemrég az Egyesült Államok elnökével, Barack Obamával is egyeztetett a kérdés kapcsán.
Oroszország esetleges katonai beavatkozását illetően Putyin szerint korai lenne még arról beszélni, hogy Moszkva hajlandó lenne-e az amerikaiakhoz hasonló módon az Iszlám Állam elleni légicsapásokkal részt vállalni a harcokban, amelyek hatékonyságát illetően egyébként komoly kritikákat fogalmazott meg az orosz elnök. Putyin ugyanakkor elismerte, hogy Oroszország továbbra is kiáll az Aszad-rendszer mögött, amelyet haditechnikai felszerelések mellett kiképzéssel és katonai tanácsadókkal is támogatnak. Putyin úgy látja, hogy a szíriai emberek nem a rezsim miatt menekülnek Szíriából, sokkal inkább az Iszlám Állam terrorszervezetének brutalitása a menekültválság kiváltó oka, azonban a nyugati hatalmakat is felelőssé tette a kialakult helyzetért.
Az Iszlám Állam szélsőségesei eközben folytatják véres küzdelmüket Szíriában és Irakban. Nemrég a szélsőséges szervezet tagjai Damaszkusz külvárosába is betörtek, ám a szíriai főváros utcáin harcoló iszlamisták akciója elsősorban propagandaértéket képvisel, hiszen a terrorszervezet által felügyelt területek és a Damaszkuszban harcoló radikálisok között nincs közvetlen kapcsolat. A zavartalan utánpótlás hiányában azonban behatároltak a délen harcoló iszlamisták lehetőségei.
A katonai offenzívák mellett a kulturális értékek pusztítása is folyamatos az Iszlám Állam által ellenőrzött területeken. A fanatikus terroristák a múlt hét végén felrobbantották Baál 2000 éves templomát az ókori romvárosban, Palmürában, tegnap pedig a szintén a Kr. u. I. századból származó emlékeket pusztítottak el. A most romba döntött toronysírokat a Palmüra aranykorának számító időszakban építették a város elitjéhez tartozó gazdag kereskedőcsaládok.