- Brüsszel kijelentése, hogy nem finanszíroznak kerítéseket a külső határoknál hazugság
- A magyar határkerítés segített a schengeni rendszer összeomlásának megakadályozásában
- A lett-orosz határnál épült kerítéshez uniós támogatást kapott Riga
- A bolgár határkerítésért is fizetett a Bizottság
- Litvánia Kalinyingrádnál a határkerítést EU-pénzből építi
A támogatás kérésének oka: e kerítés az EU saját jogszabályainak megfelelően védi az egész Uniót az illegálisan a területére behatolni akarók ellen. Mellékesen azzal a céllal is, hogy az EU legnagyobb vívmánya, Brüsszelnek a külső határok védelmében mutatott impotenciája miatt akadozva működő schengeni rendszer ne omoljon teljesen össze. Ennél nagyobb pán-európai segítség nehezen képzelhető el, ugyanis az uniós polgárok messze túlnyomó többsége az EU-nak ezt az előnyét helyezi mindenek fölé, ha megkérdezik tőle.
A miniszterelnöki bejelentés után megindult az, ami az EU 27 államában csak nálunk tapasztalható. Megszólalt az a sajtó és azok a politikusok, amely és akik minden konfliktus esetén kivétel nélkül saját hazájuk legelemibb érdekei ellen és Brüsszel mellett teszik le gyanús garasukat. Beleértve hazánk európai parlamenti ellenzéki képviselőit, amire szintén nincs példa Portugáliától Szlovákián át Észtországig.
Jöttek a balliberális sajtócikkek, hogy milyen rossz is lenne, ha Brüsszel valóban 400 millió eurót, a kerítés költségeinek felét megtérítené. A magát megtévesztően még mindig Jobbiknak nevező párt elnöke, félretolva hétvégi pihenőjét, nyílt levelet intézett a témában Jean-Claude „Helló diktátor!” Juncker európai bizottsági elnöknek, amelyben elmondta a whisky-császár, országából multik mennyországát teremtett volt luxembourgi miniszterelnöknek, hogy Magyarországon még a korábbinál is jobban dúl a korrupció és hogy ők jövőre átvenni készülnek a kormányt. Mely kifelé szóló áztatással a Jobbik egy újabb, saját, méghozzá igen alapvető vörös vonalát lépte át. Valóban eljött az ideje, hogy ezek után önmagát Balliknak vagy egyenesen Ballibbiknek nevezze.
De hogyan reagált a magyar kérésre/követelésre szeptember elsején Brüsszelben Alexander Winterstein, az Európai Bizottság leghivatalosabb szóvivője? Ezzel a mondattal (szó szerinti idézet következik az Euobserver cikkéből): „Nem finanszírozzuk kerítések és akadályok felállítását a külső határoknál.”
A kijelentés lélegzetállítóan hazug. Miközben a Winterstein-szöveget idéző brüsszeli szakportál az aljasság legundorítóbb szintjén is túlmegy azzal, hogy annak hazugságtartalmát nem cáfolja tényekkel, hanem kommentárral tovább erősíti így: „De a 400 millió eurós követelést minden bizonnyal lesöpri az EB, amely a múltban elmondta, hogy az ilyen kerítések és falak nemzeti ügyek, amelyet nem tud kárpótolni”.
Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök a közszolgálati rádió vasárnapi Déli Krónikájában már emlékeztette a hallgatóságot – de még nem a Bizottságot –, hogy a bolgár határkerítésért a Bizottság bizony fizetett.
Ami nem kivétel. Ennek bizonyítására e brüsszeli szóvivőnek szegezzük neki először a hozzá oly közelálló sajtójának szavait.
A sok nyelven megjelenő másik brüsszeli szakportál, az Euractiv angol nyelvű oldala ezzel a címmel közölt cikket 2017. január 16-án: „Litvánia Kalinyingrádnál a határkerítést EU-pénzből építi”. Ha erre az EB azt felelné, jó-jó, igaz, hogy az külső határkerítés, de annak katonai célja van Oroszországgal szemben, akkor vegyünk elő egy másik határkerítés ügyét, mégpedig a lettét.
A brit Daily Express napilap 2017. február 5-én arról számol be „EU-migránsválság: Lettország befejezte migránsok elleni kerítését az orosz határon” címmel, hogy a balti állam további 37 mérföld (kb. 60 km) hosszúságú kerítést ad az eddig megépült kerítéshez. A kerítés építését 2015-ben kezdték meg és jövőre fejezik be.
A lapnak e cikkhez csatolt korábbi tudósítása szerint Riga már az első 14 mérföldes szakasz megépítése után 1,6 millió font támogatást kapott az Európai Uniótól. E kerítés egyébként 2,7 méter magas, tetején szögesdróttal, „mert Lettország meg akarja védeni magát és az EU-t a szuperállamba érkező migránsoktól. A kerítés 20 cm-rel magasabb lesz, mint a tervezett ’nagy észt fal’…”
Ilyenkor legalább két dolog juthat eszünkbe. Az egyik az, hogy ki akar egy olyan Unióhoz tartozni, amelynek alapértéke a hazugság. A másik pedig fikció: vajon miként reagálna az a mai lengyel kormány egy ilyen hazugságra, mely már pár napja követelte a németországi demokrácia és sajtószabadság hiányának uniós megtárgyalását. Ők a reaktív üzemmódot végre túllépve átkapcsoltak pro-aktív üzemmódra.
Íme egy hipotetikus lengyel kerítésépítés támogatása ügyében Brüsszelből adott hasonló elutasításra elküldött válaszlevél indító mondata: „A lengyel kormány az Európai Bizottságtól követeli, hogy 24 órán belül adjon számot arról, miért hazudott szóvivőjén keresztül azzal, mely szerint nem támogat anyagilag külső határkerítés építését.” Bardzo dobrze.
Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete megkereste a Magyar Idők szerkesztőségét és álláspontja közzétételét kérte:
Cikkük különböző sajtójelentésekre hivatkozva, tényként állítja, hogy a Bizottság más tagállamoknak pénzügyi támogatást nyújtott határkerítések megépítéséhez.
Ezek a híresztelések tévesek. Az Európai Unió többek között úgy támogatja a külső határok védelmét, hogy segélyt nyújt tagállamainak megfigyelő- és határellenőrző rendszerek kiépítéséhez. Határkerítések létesítését viszont semmilyen esetben nem finanszírozza, és korábban sem fogadott el ilyen jellegű kérelmeket, így a cikkben említett országok esetén sem.
Mátyás Maksi
Press and Media Officer