A jobboldali brit Daily Telegraph az Európai Bíróság szerdai döntését ezzel a címmel ismerteti: „Az EU bírósága visszautasítja a ’nyílt kapuk’ politikáját és megszilárdítja a tagországok jogát menekültek deportálására”.
„Egy olyan határozatban, amelynek messze ható következményei lesznek arra, hogy az Európai Unió miként bánik a migránsokkal a jövőben, az Európai Bíróság szerdán megerősítette a tagországok jogát, hogy a menekültkérőket deportálja azon első uniós országba, amelybe beléptek”, kezdődik a beszámoló és így folytatódik annak második mondata:
„A döntés egyenlő Angela Merkel vitatott ’nyitott kapuk’ menekült politikájának tényleges visszautasításával, amely politika következtében több mint egy millió menedékkérő özönlött Németországba.”
A bírósági döntés szerint az unió dublini szabályai – amelyek szerint a menekülteknek abban az első tagországban kell menedéket kérniük, ahová először beteszik lábukat – mindenek ellenére érvényes, a 2015-ös példa nélküli beáramlás ellenére.
Ezzel a bíróság figyelmen kívül hagyta Eleanor Sharpston brit főtanácsosa javaslatát, aki arra figyelmeztetett, hogy a rendszer következtében határon lévő államok nem tudnak megbirkózni az áradattal. A bíróság az ítéletet két afgán testvér és egy szíriai ember ügyében hozta. Az előbbiek a 2015-ös válság idején léptek az EU-ba Horvátországon át, miután gyermekeikkel együtt menekültek el Afganisztánból.
Ekkor Merkel megnyitotta Németország határait a migránsoknak és Ausztria hasonló politikát érvényesített.
Horvátország átengedte őket.
A lánytestvérek azért fordultak a bírósághoz, mert szerintük Ausztriában kellene menedéket kapniuk, mivel megengedték, hogy átmenjenek Horvátországon és annak a területére nem illegálisan léptek.
A második esetben egy szíriai férfi kérdőjelezte meg deportálását Szlovéniából Horvátországba hasonló körülmények között. A bíróság mindkét kérelmet elutasította és döntésében azt fogalmazta meg, hogy az a tény, miszerint Horvátország megengedte területén az áthaladást, nem jelentette azt, hogy a dublini szabályok nem lettek volna érvényesek. A döntést Közép-Európa országaiban, mint Ausztriában és Szlovéniában, örömmel fogadták.
Ugyanakkor nyilván aggodalmat fog kelteni Olaszországban és Görögországban, ahol a legtöbb migráns lép az országba és amely országok panaszkodnak, hogy túl sok terhet kell viselniük.
A bíróság döntése váratlan volt, miután a bírák szokatlan módon figyelmen kívül hagyták a főtanácsos javaslatát. Sharpston asszony azt írta, hogy ha az olyan határmenti tagországokat, mint Horvátország, felelősnek ítélik meg a rendkívül nagy számú menedékkérő befogadására, akkor fennáll annak a valós kockázata, hogy egyszerűen nem tudnak megbirkózni a feladattal.
A cikk azzal ér véget, hogy e bíróságon egy másik ügyben Magyarország és Szlovákia előnytelen helyzetbe került, mert egy másik főtanácsos visszautasította a két ország azon kérését, hogy a kvótarendszert szüntessék meg.