A kérdés élénk vitát váltott ki a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) küldöttgyűlésén. A jelenlévők közül többen azt javasolták, hogy az SZNT kényszerítse színvallásra a jelölteket az autonómia kérdésének parlamenti képviselése ügyében. Izsák Balázs elnök azonban úgy érvelt, hogy a szervezet senkit sem kényszeríthet ígéretekre, egyetlen eszköze a szavazatok odaítélése, illetve megtagadása. A megszavazott állásfoglalás végül arra kéri a székely közösséget, hogy „olyan képviselőket válasszanak, akik elkötelezettek Székelyföld autonómiája iránt, és hajlandók is cselekedni érte”.
Az erdélyi magyar politikai szervezetek közötti összefogás, a közös fellépés szükségességéről beszélt Szili Katalin miniszterelnöki megbízott is. „Amíg két indián egymás skalpját követeli, addig a sápadtarcúak örülnek” – jelentette ki az Országgyűlés volt elnöke. Izsák Balázs a székely diplomácia megerősítéséről, és az autonómiatüntetésen való részvételük miatt meghurcolt székelyek védelmében folytatott sikeres perekről számolt be. Elmondta: a 2016-os székely szabadság napján tartott marosvásárhelyi tüntetés megbírságolt résztvevői védelmében indított valamennyi pert megnyerték. Október 18-án pedig a magyar kormány ismét belépett az Európai Unió luxemburgi bíróságán immár másodfokon zajló, Európai Bizottság elleni perbe, amelyet a nemzeti régiókra vonatkozó polgári kezdeményezés bejegyzésének elutasítása miatt indítottak.
A küldöttgyűlés nyílt levelet fogadott el, amelyet a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni romániai ügyészség főügyészének címeztek. A dokumentumban az SZNT azt sérelmezi, hogy a kézdivásárhelyi állítólagos merényletkísérlet vádiratában az ügyészség „kriminalizálja a székelység legitim autonómiatörekvését, és Románia magyar nemzetiségű polgárai ellen hangolja a közvéleményt.”